Eidenpenz Zsófia:

Lodovico Gritti

 

(Kézirat, ELTE-BTK, 2014. május 15.)

 

 

Lodovico (Ludovicus, Luigi, Aloise, Louis vagy Lajos)[1] Gritti a korszak egyik legérdekesebb, a hatalmi játszmákban szerepet vállaló figurája. Egy sakkfigura, amely a tábla közepén trónol, három oldalról körülvéve ellenségekkel,[2] akiknek bár útban van, mégse tüntetik el onnan, mert remélik, jelenlétét kedvezően kihasználhatják a többi ellenfél rovására.

 

A velencei dózse fia legelőször 1528-ban, Sztambulban került kapcsolatba a magyar diplomácia törekvésekkel, amikor Szapolyai Hieronim Łaskit küldte a Portára, hogy segítséget kérjen Habsburg Ferdinánd ellen (ti. Gritti ékszerész üzlettel foglalkozott Sztambulban). Felismerte, hogy a felek is jobban járnak a megegyezéssel, és az ő számára is akad esetleg valami jutalom a közvetítésért. A megegyezés létrejött, bár nem tudni, ebben Grittinek mekkora szerep jutott, az biztos, hogy János király és a magyar fél szemében jótevő lett, szintúgy a törökében, mint aki segített megnyerni egy újabb keresztény szövetségest a Habsburgok hatalmának megdöntésére. Szapolyai meg is tette őt sztambuli „nagykövetének”.[3]

                      (Lodovico apja, a velencei dózse, Andrea Gritti)

 

A rákövetkező évben, 1529 májusában a török sereg élelmezőjeként érkezett a Magyar Királyság területére, ahol a magyarok bizakodva várták, és valószínűleg személyének volt köszönhető, hogy a török hadsereget bőségesen ellátták. Buda bevételekor megmentette Nádasdy Tamás életét, később pedig részt vett János király trónra való visszaültetésében, majd a szent korona visszaszerzésében.

 

Mindezekért cserébe kinevezték kincstartónak és consiliarius regiusnak, illetve megkapta az egri püspökséget is (Łaski ígéretéhez híven; természetesen a bevétel volt a lényeges).[4] A thesaurusi rangot persze nem pusztán hálából adományozta neki János király: elődje, Thornallyay Jakab mester kincstartói munkája hagyott némi kivetnivalót maga után, börtönben is ült emiatt. Grittihez viszont, aki sikeres pénzügyi szakember hírében állt, nagy reményeket fűzött Szapolyai a bánya- és sókamarák rendbe szedésének ügyében, amit Gritti (nyereségben reménykedve) haladéktalanul meg is kezdett – pl. átvette a Fuggerektől az észak-magyarországi bányakamarák ellenőrzését.

 

1530 januárjában János király ismét felkérte, hogy utazzon Sztambulba, amire örömmel vállalkozott, hogy ottani üzleteit személyesen felügyelhesse, távolléte idejére azonban megtette Nádasdy Tamást administrator universum proventuum regaliumnak, hogy az egri püspökség javait, illetve a sóbányákat felügyelje (vagyis igazából teljes körű helyettesének).[5] Nádasdy hűséges volt hozzá, hiszen az életét köszönhette a velenceinek. Szulejmán fél év múlva küldte vissza mint szóvivőjét, feladata a következő évi hadjárat előkészítése, illetve Ferdinánd lemondatása volt. Útközben több levélváltás következményeként előbb Budára vágtatott, ahol összehívatta az országgyűlést, majd Poznan felé indult, ám, mivel időközben Roggendorf, Ferdinánd hadvezére támadást indított Esztergom, majd Buda ellen, ott maradt Buda ostrománál, sőt, derekasan ki is vette belőle a részét – az osztrákok pedig 50 napi ostrom után visszavonultak a közelgő török sereg elől. János király ekkor összehívatott egy másik országgyűlést (az ostrom miatt elmaradt helyett), ám ezen leginkább csak a várvédők voltak jelen. Mégis ez az 1530-as diéta volt Szapolyai uralkodása alatt az egyik legjelentősebb: megtiltotta a jószágok kivitelét az országból,[6] szabályozta a forgalomban lévő pénzeket,[7] visszaállította a jobbágyok 1514-ben elvett szabad költözködési jogát;[8] emellett kinevezte Grittit kormányzóvá (ezzel is levéve saját magáról a terhet, hiszen volt néhány népszerűtlen döntés, amit később meg kellett hozni, és amelyekért így Grittit lehetett felelősnek tekinteni). Mivel ez egy elég szűk körű országgyűlés volt, Szapolyai közvetlen híveivel, nem csoda, hogy az ott elfogadott határozatok betartatása már nem volt ilyen egyszerű, sőt, a jobbágytörvény hatása mindössze annyi volt, hogy szimpátiát ébresztett a parasztok szemében az uralkodó iránt.

 

A legjobban mégis Gritti kinevezésén háborodtak fel: kormányzót csak interregnum időszakában szoktak választani, emellett a kinevezése előtti, közbeni és utáni - 1530 decemberében- 1531 januárjában keltezett - oklevelek sorrendje sem egyértelmű, a támogatói névsorán pedig pont azoknak a nevei olvashatók, akik egészen biztosan ellenezték kinevezését. Egy idegen földről jött kereskedő, aki azért kapott ilyen magas rangot, hogy rendbe szedje az országot, és megakadályozza a szétszakítását (a király helyett),[9] és egyre magasabbra törekszik, nem tartva tiszteletben az ország előkelőinek kívánságait, nem volt túl népszerű.

(Gritti kézjegye)

 

Korábban 1530 áprilisától júliusig János és megbízottjai a Fuggerekkel egyezkedtek, akik szerették volna visszakapni felső-magyarországi és erdélyi érdekeltségeiket (aki a velenceieknek adta bérbe a kamarákat). Ez az egyezkedés hasznos volt abban,    hogy Magyarországot függetlenül tartotta mind a délnémet, mind a török gazdasági függéstől.

 

1529-ben sikerült János királynak visszaszereznie Budát és országa nagy részét, ám ehhez török segítségre volt szüksége, és így továbbra sem hagyhatta figyelmen kívül az ország kettéválásának rémképét. Ősszel ismét támadtak az osztrákok, és Szapolyai kénytelen volt megint Mehmed bégtől erősítést kérni, így az országgyűlés alatt is ott voltak „őrizni a várat.”[10] Különösen azért volt rossz ez a ráutaltság, mert kiszolgáltatottságot jelentett, a cselekvési szabadság elvesztését a törökkel szemben, amitől Szapolyai rettegett.[11] Elvégre a szultán is benyújtotta igényét Magyarországra, sőt, gyanús, hogy a magyar diplomácia tárgyalási stratégiájába is volt beleszólása.[12] Ráadásul ebben az időben, noha a császár az itáliai háborúból nyertesként tért haza, otthon veszteséget szenvedett saját (protestáns) alattvalóitól (és mivel Szapolyai szívesen szövetkezett volna Ferdinánddal a törökök ellen, ezzel el kellett vetnie ezzel kapcsolatos reményeit). János király számára az egyetlen helyes döntésnek az tűnt hát, hogy állja a csapásokat, országa egyben maradása érdekében – ezért is tehette át problémái egy részét Gritti vállára.

 

Az olasz a kinevezése után azonnal munkába is kezdett: példát statuált két bebörtönzött nemes kivégzésével (ezalatt Szapolyai előrelátóan nem tartózkodott Budán), ellenőrzése alá vonta az adóügyeket, sőt, néha már túl is lépte hatáskörét (azaz nem mindig a királlyal egyetértésben cselekedett), 1531. január 12-én helyettesét, Nádasdyt pedig egyenesen azzal hatalmazta fel, hogy a „király beleavatkozását sem tűrheti el”.[13] Emellett a szultántól kapott feladatán dolgozott, azaz Ferdinánd elriasztásán – sikertelenül, hiszen 1531. január 23-án Laski és Brodarics 3 hónapos fegyverszünetet kötnek az osztrákokkal Visegrádon. Gritti tehát elindult Sztambulba, hogy a szultán beleegyezését kérje a békéhez, illetve felügyelje üzletét.

 

Azonban, amint elhagyta az országot, a király gyorsan megegyezett a Fuggerekkel, elzavarta Gritti híveit (Nádasdy önként távozott, Laskit, aki időközben átpártolt az olaszhoz, újabb diplomáciai útra küldte), és mivel előbbi még komoly veszélyt jelenhetett volna (hiszen helyettes gubernátor volt), megpróbálta ajándékokkal maga mellé állítani – végül viszont Nádasdy a mindkét királytól független nemesi szervezkedés tagja lett.

 

S mivel a gubernátor ősszel sem tért vissza, Szapolyai visszaszerezte az erdélyi sókamarát, az érte felelős Pizzacomino-t lecsukatta, és saját embereit helyezte vissza a főbb pozíciókba (ennek oka lehetett az is, hogy János király komoly összeggel volt adósa Grittinek, fizetni viszont természetesen nem tudta volna). Lassan újra stabilizálta hatalmát.

 

Gritti végül 1532 legvégén érkezett vissza Magyarországra, ahol sűrű magyarázkodások közepette János király kinevezte főkapitánynak (kárpótlásul veszteségeiért). Eszéken a rendek ünnepélyesen köszöntötték, onnan a török hadsereg egyenesen nyugatnak indult,[14] Gritti pedig Budára, ahol visszaállította és megerősítette hatalmát, a királypárti nemeseket átcsalogatta maga mellé, és diétát hívott össze, ahol „győzelmi beszédet” tartott, az elképedt rendek pedig kénytelen-kelletlen elismerték uruknak.[15] Ekkor történt, hogy Szapolyai hatalmas keggyel fiúsította Kanizsai Orsolyát, Nádasdy menyasszonyát, ezzel végleg elfordította őt Grittitől, aki ezért Dóczy Jánost tette meg új helyettesének (októberre már thesaurusi rangot is kapott).

 

A török hadsereg Esztergom és Kőszeg sikertelen ostroma után, végigdúlva az országot hazavonult, és fennállt a veszély, hogy Ferdinánd Magyarország ellen vonul, amit az már nem tudott volna visszaverni. Ezért Gritti sereget kért (és kapott) a töröktől, amire végül nem lett szükség, ám továbbra is az ország területén állomásoztak. Az olasz hatalmát most már csak egy esetleges békekötés tudta volna megingatni, ezért elindult Budára, hogy megakadályozzon minden tárgyalást. Kiderült, hogy távollétében megsarcolták harmincadosát, sőt, egyenesen halálhírét keltették, amin feldühödött, és véres megtorlást alkalmazott az elfogott tetteseken, Fráter Györgyöt pedig kinevezte provisornak.

 

Eközben Szapolyai távol maradt Budától, csak akkor utazott végül mégis vissza, mikor Gritti a tárgyalásokat kísérelte meg meghiúsítani. Ekkor azonban híre ment, hogy Ferdinánd emberei épp Sztambulban egyezkednek egy osztrák-török békeszerződésről, amin mind Gritti, mind Szapolyai megrémült, hiszen egyikük érdekeit se szolgálta volna egy ilyen béke.

 

Az olasz sürgősen Sztambulba utazott  – épp időben, hogy belenyúljon, és ezzel megakadályozza a béke megkötését Zárai Jeromos (Ferdinánd követe) és Ibrahim pasa között. Ekkor komoly diplomáciai lavírozásba kezdett – szerencséjére azok valószínűleg a szultán tudta nélkül tervezték el a békekötést[16] -, és felajánlotta, hogy majd ő közvetít a két fél között, végül megpróbálta elérni, hogy mindketten őrá bízzák a magyar határok és rendezés ügyét. Próbálkozását, bár teljesen légből kapott volt, siker koronázhatta volna, ha az osztrák fél türelmetlenségében nyilvánosságra nem hozza mesterkedését. Így viszont mindkét fél bizalma megrendült Grittiben, aki így kiszorult a párbeszédből. Mivel azonban időközben Ibrahimot lecserélték, és a portán béke-ellenes hangulat lett úrrá, más irányú terveket kezdett el szövögetni (amiben akár János király eltétele láb alól, akár a behódolás Ferdinándnak is szerepelhetett), és mikor 1534-ben a szultán útnak indította Magyarországra, hogy jelölje ki a határokat, mindenki aggódva próbálta kipuhatolni szándékait.

 

Sztambuli üzletét felszámolta, és megmaradt vagyonával, valamint kisebbik fiával és 200 janicsárral útnak indult május 15-én Brassó felé. Érkezését nyugtalanító híresztelések, köztük a vele érkező török segédcsapatok és sztambuli kegyvesztettségének híre is eljutott az udvarba. Augusztus 7-én érkezett Brassó alá, bár nem szívesen várták, néhány főúr mégis megjelent fogadására, hogy kipuhatolják szándékait. Balsejtelmük nemsokára beigazolódott: Gritti embereivel lemészároltatta Czibak Imre püspököt és kíséretét, amire válaszként az amúgy is forrongó Erdély hadra kelt. Ám az olasz még ezt sem vette komolyan, tovább vonult Meggyes felé, ahol viszont nem volt menekvés. Patócsi Miklós, Czibak unokaöccse és Statileo katonáival (és felkelőivel) körülzárta a várost, Szapolyai pedig, látván, hogy ha nem lép, a törökök odavonulnak segíteni, maga vállalkozott felmentésére, azonban csak Váradig lovagolt, és ott megállt.

 

Grittit és török katonáit felkoncolták, a magyar foglyokat azonban szabadon engedték. Halálával pedig egyrészt véget ért az 1529 óta tartó törökbarát politika, másrészt nem történt több kísérlet Magyarország egyben tartására.

 

„Az egyébként jól alapozott falakat túlterhelték: az épület összeomlott, maga alá temetve alkotóját.”[17]

 

Felhasznált irodalom:

Barta Gábor: Ludovicus Gritti kormányzósága (1531-1534). Történelmi Szemle 1971./3-4. 289-319. p.

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Eidenpenz Zsófia: Lodovico Gritti
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2026 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat