Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540)

Köszöntöm a Szapolyai honlapon, melynek célja, hogy tudományos igénnyel, részrehajlás nélkül eloszlassa a Szapolyai-családról kialakult toposzokat.

AZ ALÁBBI NÉVMUTATÓ MEGJELENÉSÉNEK HELYE, IDŐPONTJA:

VIII. HENRIK ÉS MAGYARORSZÁG. Szilvásvárad, 2010. 192-211.

 

A névmutató segít eligazodni a honlapon található cikkekben szereplő személyek életrajzával kapcsolatban.

 

Aczél István (?-1526) II. Lajos király kamarása, Bornemissza János feltétlen híve volt. 1516-ban lett pozsonyi várnagy, majd a megye alispánja. 1521-ben királyi tanácsos, pozsonyi harmincados. A mohácsi csatában Lajos király egyik testőreként halt hősi halált.

Anna királyné (1503-1547) II. Ulászló király leánya, Habsburg Ferdinánd főherceg felesége 1521-től.

Aragóniai Katalin királyné (1485-1536), VIII. Henrik király első felesége (1533-ban elváltak egymástól).

Athinai Simon (?-1548) a tót származású Athinai Simon deák 1528-ban csatlakozott János királyhoz. A jobbágyi sorból felkapaszkodó Athinai Perényi Péter sárospataki és sátoraljaújhelyi várnagya lett. Gritti kormányzósága ellen szavazott, ezért adó-, só- és pénzügyi sikkasztás vádjával a Bégoglu perbe fogatta. 1530-tól Buda várnagya, János király tanácsosa. 1540-ben János király kinevezte országbírónak. Ura halálát követően egy ideig az özvegyét, Izabellát szolgálta, majd Ferdinándhoz pártolt.

Augustinis, Augustine de VIII. Henrik király itáliai megbízottja, angol ügyeket képviselő követe volt Velencében, Rómában és egyéb itáliai városokban.

Ártándy Pál (?-1531) 1518-ban II. Lajos király mellett volt tanácsos. 1519-ben többedmagával a királyi tábla ülnöke volt. 1523-ban Mária királyné öt évre — évi 7000 forint készpénzért, és 1000 forint értékű sóért — bérbeadta Ártándy Pálnak Husztot. 1524-től már a másik sócsomópont, Máramaros és Bereg vármegye főispánja volt. Testvérével, Balázzsal együtt részt vett a mohácsi ütközetben, majd Szapolyai János hívei lettek. 1526 novemberében szolgálataikért megkapták Debrecen mezővárost minden jövedelmével. 1528-ban Tokaj várát adományozta a testvérpárnak, két évvel később azonban a töretlen hűségük megingása után Ludovico Gritti mindkettejüket lefejeztette.

Bainbridge, Christopher (1464k.-1514) Thomas Langton winchesteri püspök pártfogoltjaként előbb Bolognában, majd Rómában végezte tanulmányait. 1496-ban tért haza Angliába, ahol először az oxfordi Queen’s College prépostja, majd az új királyi udvar egyik legnagyobb munkabírású embere lett. 1507-től Durham püspöke, egy évvel később pedig már yorki érsek lett. Szorgalmazta a megegyezést Franciaországgal, valószínűleg ez lett a veszte: saját káplánja, Rinaldo de Modena megmérgezte.

Bakics Pál (Pavle Bakić; ?-1537) 1522-ben öt testvérével egyetemben a török sereg elől menekülve szökött át Tomori Pál hadseregéhez. II. Lajos király hősiességüket nemességgel, és a Somogy megyei Lak nevű birtokkal honorálta. 1526-ban megkapta Héderváry Ferenc elkobzott jószágait. A mohácsi csatában az első vonalban harcolt, mégis sikerült ismét elmenekülnie a törökök elől. Szapolyai Jánost szolgálta a tokaji csatáig, majd Ferdinándhoz pártolt, és utóbbi huszárkapitánya lett (1528-1530 között). A kapitányság mellé elnyerte a győri várnagyi címet, e titulusában szekularizálta a győri püspökség javait. Enyingi Török Bálint gyűlölt ellenfele volt, egymás ellen számtalan jogtalanságot követtek el. Végül 1537 októberében a garai csatában elesett, a fejét levágták, és elküldték Szülejmán szultánnak Konstantinápolyba.

Balassa Imre (?-1550) 1534-ben János király kinevezte erdélyi vajdának. Királyellenes összeesküvés egyik tagja lett, de János megkegyelmezett neki. Ura halálát követően előbb Ferdinándhoz csatlakozott, majd Izabella pártját fogta. 1541-ben újra gyanúba keveredett a Majláthtal fenntartott kapcsolata miatt, ezért a török elfogta, majd száműzték Erdélyből.

Balbi Jeromos (15. sz. közepe k.-1530) Rómában és Padovában végezte tanulmányait. 1493-ban járt először Magyarországon, Bécsben és Prágában is tanított. 1501 körül ismét Magyarországra érkezett, kanonokként szolgált, majd 1513-tól váci prépost és királyi titkár. Az udvar felkérésére próbálkozott II. Lajos nevelésével, nem sok sikerrel. Részt vett az 1515-ös bécsi csúcson, 1523-tól gurki püspökként szolgálta a Habsburgokat.

Balicki, Stanisław (?-1545) nagy-lengyel kisnemes, katonai parancsnok volt. 1521 januárjában 200 fős csapatot vezetett a tatár-moldvai hadsereg ellen, tíz évvel később részt vett az obertyni csatában.

Barta Gábor (1943-1995) történész.

Bartoniek Emma (1894-1957) történész.

Basy György Szapolyai János familiárisa, egyik legmegbízhatóbb embere volt.

Batthyány Ferenc (1497-1566) Mohács előtt egy évvel lett horvát-szlavón-dalmát bán, emellett megtarthatta főpohárnokmesteri méltóságát. (Már a trónörökös Lajos herceg pohárnokmestere volt.) 1523-ban hosszas pereskedés után megkapta az árulónak nyilvánított Héderváry Ferenc nándorfehérvári bán birtokrészeit. Bornemissza János halála esetén ígéretet kapott a pozsonyi ispánságra.

Batthyány Orbán (?-1547) Padovában tanult humanista (énekszerző, költő), aki politikai pályára lépve, hazatérte után, 1523-ban, királyi titkár lett. A mohácsi csata után Ferdinándhoz pártolt, de később I. Jánoshoz csatlakozott. Gritti parancsára megszervezte a Czibak elleni gyilkosságot. Idejében felismerte Gritti bukásának veszélyeit, ezért elszökött a Bégoglu mellől. János király halálát követően kitartott özvegye, Izabella mellett.

Bába Péter János király követe volt.

Bánffy János (1490k.-1534) Bánffy Miklós királyi főajtónálló kiskorú gyermekét, Jánost, Geréb Péter országbíró 1500-ban kilenc évesre taksálta. Szapolyai János tántoríthatatlan híve volt. Többször is próbálták átcsábítani Ferdinánd király pártjába, de ő a legnehezebb időkben is kitartott ura mellett. Hűségét János király 1530-ban a nádori címmel jutalmazta. E tisztségét 1534. január 30-án — délután három órakor — bekövetkezett haláláig viselte.

Bárdossy László (1890-1946) politikus, miniszterelnök, történész.

Báthory István (ecsedi) (?-1530) 1526 után I. Ferdinánd rendíthetetlen híve lett, annak ellenére, hogy mostohatestvére, András 1526-ban szatmári főispánként még I. János pártján állt. Később azonban ecsedi Báthory András is csatlakozott Ferdinándhoz, és 1527-1534 között a király tárnokmestere volt.

Báthory István (somlyói) (1477-1534) 1523-ban még csak erdélyi alvajda volt. 1524-től ő volt Munkács várának kapitánya, Szabolcs vármegye főispánja, 1529-től pedig János király oldalán Erdély vajdája. A Ferdinánd-párti szászokat ő csillapította le Erdélyben. 1531-ben felégettette Tordát, mert az Ferdinánd királynak hódolt. Mindvégig Szapolyai János hűségén maradt. Legkisebb fia, a halála idején mindössze egy éves (V.) István (1533-1586) erdélyi fejedelem, és lengyel király lett.

Báthory Miklós (somlyói) (?-1537) János király kapitánya, a felvidéki harcokban szerzett súlyos sérülésébe halt bele.

Bekény Benedek (egyes iratokban Bekényi) Itáliában tanult, igen művelt jogász volt. 1505-ben a kancellária titoknokja volt, 1514-1526 között pedig személynöki ítélőmester. A mohácsi csatát követően János király személynöke (personalis presentiae regiae maiestatis locumtenens) lett. Mindemellett megmaradt műkedvelőnek, és verseket is szívesen költött szabadidejében (saját költeményeit és Janus Pannonius egyik kötetét például Werbőczy István figyelmébe ajánlotta).

Bellay, Jean du (1493k.-1560) egyházi és világi tisztségeket is betöltött. 1526-tól Bayonne püspöke volt, négy év múlva már a királyi tanács tagja. Egyike I. Ferenc legkiválóbb diplomatáinak, 1532-től a francia főváros püspöke, kardinális. 1527 és 1534 között állandó megbízással követként tartózkodott az angol királyi udvarnál. Az ott töltött évekről érdekfeszítő naplót vezetett, melyben számos, magyar vonatkozású forrást találni.

Benet, William (?-1533) dorseti főesperesként többször is ellátott diplomáciai tevékenységet..

Bentivoglio, Marco Antonio Andrea Corsini titkára volt.

Beriszló Péter (?-1521) veszprémi püspök, horvát-szlavón-dalmát bán, hadvezér. A török ellen kezdeményezett harcban hősi halált halt.

Bethlen Farkas (1639-1679) történetíró. 1659-ben főasztalnok, majd 1661-től haláláig az erdélyi Fehér vármegye főispánja. Számos oklevélhez könnyen hozzá tudott férni I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem tanácsosaként, ezért művének, melynek címe Erdély története (Historia de rebus Transsylvanicus) különösen nagy forrásértéke van. 1664-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem tanácsosa lett, 1676-tól haláláig pedig ideiglenes és (egy évvel halála előtt) rendes erdélyi kancellár.

Bodó Ferenc (?-1531) 1505-ben Tolna vármegye követeként vett részt a rákosi országgyűlésen. 1518-ban II. Lajos király tanácsosa volt. 1522-ben Bánffy Jakab oldalán harcolva két sikeres hadjáratban megverte a havasalföldi vajda, Radu csapatait, és egy kisebb török sereget. 1525-ben szolgálataiért megkapta Sárkány Ambrus pozsonyi ispán javait. A mohácsi csata után szekularizálta az erdélyi püspökség jövedelmét. A királlyá koronázott Szapolyai János Bodónak adományozta Veszprémet, ahol János kapitányaként Szalaházy Tamás javait birtokolta — az egyházi jövedelmekkel együtt. 1527 januárjában János király a köznemes Bodót bárói rangba emlte, így tevékenyen részt vállalhatott a királyi tanácsban is. 1528-ban Ferdinánd király katonái elfogták, s miután hű maradt korábbi urához, börtönbe vetették. Az egykori törökverő, kiváló stratéga 1531 júniusában, bécsújhelyi fogságában halt meg.

Boleyn Anna királyné (1501?-1536) VIII. Henrik második felesége. A király lefejeztette.

Bona (Sforza) királyné (1494-1557) a milánói herceg leányaként lett a nála 27 évvel idősebb I. Zsigmond lengyel király második felesége. Leányát, Izabellát Szapolyai János vette feleségül, kisebbik leánya, Anna pedig Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király házastársa lett.

Bonner, Edmund (1500k.-1569) kánonjogot tanult a Pembroke College-ban, 1529-től Thomas Wolsey káplánja volt. 1532-ben VIII. Henriket képviselte Rómában, hazatérte után (1539.) ő lett London püspöke.

Brandenburg, Kasimir von (1481-1527) Ansbachban született, a Habsburg-ház szolgálatába szegődött, és már 18 évesen (1499-ben) parancsnokként vett részt a Svájc elleni hadjáratban. 1508-ban a velencei háborúban tüntette ki magát, majd császári megbízottként számos diplomáciai sikert ért el. Miután a pazarló életmódot folytató apját erővel elmozdították posztjáról, 1515-ben — formailag a bátyjával, Georggal, de ténylegesen egyedül — brandenburgi őrgróf lett. 1525-ben kegyetlenül leverte a parasztháború felkelőit. Budán halt meg 1527. szeptember 21-én, vérhasban.

Branstein, Ernst gyalogsági kapitány.

Brodarics István (1470k.-1539) Padovában tanult, 1506-ban korábbi támogatója, Szatmári György személyi titkáraként alkalmazta. A nagy műveltségű humanistát — aki Erasmusszal, Pisoval is levelezett — kánonjogi doktorként, kancellári beosztottként, kanonokként foglalkoztatták Magyarországon, de szerényebb hazai megbecsülése miatt I. Zsigmond lengyel király kérésére Lengyelország jobban ki tudta használni Brodarics magas fokú képzettségét. 1526-ban szerémi püspökként részt vett a mohácsi csatában. Statileo János erdélyi püspök rábeszélésére csatlakozott János királyhoz, és mindvégig hűen szolgálta őt. Előbb pécsi, majd váci püspök lett.

Broke, John Thomas Wolsey kancellár személyi titkára volt. 1512-től két évig állt Oxford élén, mint polgármester.

Burgio, Antonio Giovanni da (?-1538) pápai nuncius a mohácsi csata előtti magyar királyi udvarban (1523 és 1526 között). Nem egyházi, hanem világi személy volt a szicíliai származású báró.

Burth, ? Northumberland lordjának szolgája.

Campeggio, Lorenzo (1472k.-1539) kardinális, humanista államférfi 1523 és 1525 között Bologna püspökeként szolgálta az itáliai egyházat. Pápai legátusként járt Londonban VIII. Henrik válási ügyével kapcsolatban. Ő volt az egyike azoknak, akik 1535-ben döntöttek az angol király sorsa felől, hatására sújtotta egyházi átokkal Henriket a pápa.

Capello, Carlo velencei követ, diplomata.

Carne, Edward (1496k.-1561) dél-walesi származású diplomata volt.

Casale, Francesco Gregory Casale egyik öccse volt.

Casale, Gregorio diplomata, VIII. Henrik király velencei követe.

Casale, Paolo Gregory Casale egyik öccse volt.

Cavendish, George (1494-1562?) nemesi származású angol történetíró volt.

Ceri, Renzo di (1475 v. 1476-1536), eredeti nevén Lorenzo dell’ Anguillara, aki eleinte Cesare Borgia ellenfele volt, 1507-től II. Julius pápa híve, az itáliai háborúk egyik hadvezére. A Sacco di Roma idején maroknyi csapatával ő védte a Vatikánt. 1536-ban levetette a lova, és a sérüléseibe belehalt.

Cettritz, Ulrich von Kynsberg II. Lajos király sziléziai származású királyi kamarása. Lajos király környezetében menekült el a mohácsi csatából, ezért pontosan tudta, hogy ura hol fulladt a mocsárba. Sárffy Ferenc győri várkapitánnyal október 19-e előtt felkutatta, és Székesfehérvárra szállította a király holttestét.

Chapuys, Eustace (1489-1556) savoyai származású diplomata. A torinói egyetemen végzett, V. Károly követeként dolgozott Londonban 1529-1545 között. Szerepet kapott William Shakespeare VIII. Henrikében is, Capucius néven.

Chodowski, ? lengyel katonatiszt.

Ciołek, Wawrzyniec (?-1539) mazóviai slachta, a lengyel hadsereg egyik kapitánya volt. Wawrzyniec Ciołek 1522-ben elvette Lengyelország egyik tehetősebb családjának (Rokicki) leányát. Mindvégig hűen szolgálta urát, I. Zsigmondot. 300 fős egység parancsnokaként hősiesen helytállt a moldvaiak elleni csatában, Tomicki alkancellár az ütközetről írott jelentésében külön méltatta Ciołek virtusát („virtute militari clarum et industrium”).

Clerk, John (?-1541) kánonjogi doktorként került a colochesteri egyházmegyébe, ahol esperesként szolgált. Később Windsorban folytatta pályafutását. Kiemelkedő jogi tapasztalata miatt VIII. Henrik a Star Chamberbe helyeztette. 1519-től esperes és a király gyakori gyóntatójaként szolgált a Royal Chapelben. 1523-tól Bath és Wells püspöke, számos diplomáciai feladatot bízott rá az angol király.

Cole, Henry VIII. Henrik itáliai követe volt.

Cordoba, Pedro spanyol kapitány.

Corsini, Andrea Szapolyai János királyi titkára, diplomatája volt.

Cranmer, Thomas (1489-1556) Cambridge-ben végzett teológus hittudósként. 1532-től canterbury-i érsek, e tisztségében választotta el a királyt Aragóniai Katalintól, és adta hozzá Boleyn Annához. VIII. Henrik halálát követően ő lett az ország egyik régense, a protestantizmus nagy híve. Véreskezű Mária trónralépése után a rekatolizáció miatt börtönbe vetették, majd máglyahalált halt.

Croke, Richard (1489k.-1558) az angolszász humanizmus egyik legnagyobb alakja, számos publikációja megjelent, az ógörög nyelv elismert tudósa volt.

Cromwell, Thomas (1485k.-1540) alacsony sorból származott, apja a források szerint kovács vagy szabó lehetett. Oxfordban végezte tanulmányait, majd külföldre utazott. Kiválóan beszélt olaszul, franciául, latinul. Hazatérte után Wolsey alkalmazta először (1514-től), majd Thomas More kancellár bukása után lett VIII. Henrik államminisztere (1532-től haláláig). Támogatta ura reformer elképzeléseit, ezért szépen ívelt felfelé a karrierje (1533-1536 között titoknok, 1534-1536 között főlevéltáros), így lett a kovács fiából Essex első earlje 1540-ben.

Czeczey Lénárt (?-1550) János király idejében kassai várkapitány volt (1536-tól).

Czibak Imre (?-1534) Szapolyai egykori apródja a váradi püspöki méltóságát a mohácsi csatát követő hiátusnak, János király iránti feltétlen hűségének, és jó hadvezéri képességeinek köszönhette. A kisnemesi származású püspök az 1523-as szörényi harcokban még csupán kapitányként szerepelt Szapolyai oldalán. 1525-ben temesi ispán, és egy évig „familiaris aulicus” volt II. Lajos király udvarában. 1526-tól bihari főispán.

Daszkiewicz, Eustachy (vagy Ostafij Daszkowicz; 1455-1535) bojár, aki a lengyel hadseregben 1508-tól haláláig a kozák és tatár segédcsapatokat vezette.

Dean, Henry (?-1503) VII. Henrik egyik legmegbízhatóbb alattvalója volt. Hűségéért a salisbury-i püspöki címmel jutalmazta az uralkodó. 1501-ben lett canterbury-i érsek.

Dietrichstein, Sigmund von stájerországi nemes, I. Ferdinánd király diplomatája volt.

Diuteville, Francis Auxerre püspöke volt.

Dóczy János (?-1534) II. Lajos idejében (1515-ben) nyerte el kamarási címét. Rövid ideig kincstartó lett, majd Mohács után János királyhoz pártolt, aki megerősítette őt kincstartói minőségében, másrészt ő lett a király budai udvarbírája. Lodovico Gritti megnyerte őt saját ügyének, ezért 1532-től alkormányzói címet viselhetett. Gritti legfőbb híveként koncolták fel Medgyesen.

Drágffy János (1489k.-1526) karrierje szépen ívelt felfelé. A 16. század elején még csak közép-szolnoki, majd krasznai ispán volt. 1518-ban közjegyzőnek kérték fel, egy évvel később tárnokmesterségére van adat. Két évvel Mohács előtt temesi ispán és az alsó részek főkapitánya, közvetlen Mohács előtt pedig országbíró volt. Elsőként végrendelkezett a magyar seregből a csata előtt, az első sorokban esett el Mohácsnál.

Drugeth Ferenc (?-1533) 1520-ban II. Lajos király familiárisa volt (komornyikja). Ung megye főispánjaként (1522-1532) részt vett a mohácsi ütközetben. Sógora, Szapolyai János megerősítette őt ispánságában, és Ung mellé elnyerte Sáros vármegye főispáni címét is. Sőt, 1527 februárjában már a király tárnokmestere volt. Tornallyai Jakab kincstartó a kassai harmincad kezelését Dóczy János helyett Drugethre bízta. Testvérei közül — kik szintén Szapolyai János hívei voltak — Gábor egy időre győri püspök, István pedig Zemplén vármegye ispánja lett, majd Ferenc halálát követően örökölte az ungi főispánságot (1533-1540). Tárnokmesteri titulusához képest nem vállalt nagy szerepet a hazai politikai életben. 1532-ben a leleszi prépostságon hatalmaskodást követett el.

Drugeth István (?-1598) Zemplén vármegye főispánja volt.

Dudley, Sir Edmund (1462k.-1510) oxfordi tanulmányai végeztével előbb VII. Henrik jegyzője, majd királyi tanácsosa lett. Fiatalon, már 1473-tól aktív szereplője a királyi udvarnak. 1492-ben francia kollégáival tárgyalt a két ország békéjéről. Hatalmas, jól jövedelmező birtokokat szerzett Sussex, Lincolnshire és Dorset megyékben, amelyeket 1510-ben, a felségsértési per alkalmával VIII. Henrik mind elkoboztatott. Politikai művét (The Tree of Common Wealth) a Towerben írta, nem sokkal halála előtt jelent meg.

Empson, Sir Richard (1450k.-1510) ügyvéd, Northamptonshire képviselője a House of Commons-ban, akit 1504-ben, Henrik walesi herceggé történő beiktatásakor VII. Henrik lovaggá ütött. Az új adórendszer egyik kidolgozója Cambridge-ben tanított, rövid ideig a kancellárián is dolgozott. 1510. augusztus 17-én vagy 18-án fejeztette le VIII. Henrik király.

Erasmus, Rotterdami (1466-1536) németalföldi humanista, filozófus, teológus. V. Károly nevelőjeként igyekezett olyan császárt adni a korabeli világnak, aki értő módon képes politizálni, és megfelelően tudja kezelni a vallási megújulások okozta sebeket — ez éppúgy nem sikerült Erasmusnak, mint filozófus elődeinek.

Erdődy Simon (1491k.-1543) 1519-ben lett zágrábi püspök. A mohácsi csatából megmenekült, és János királyhoz csatlakozott. Mivel Szapolyai a fiatal Várday Pált nevezte ki esztergomi érseknek, az egri egyházmegye megüresedett. Ezt a hiátust töltötte be Erdődy Simon, aki azonban egyszerre ily módon — rövid időre ugyan, de — két püspöki címet is birtokolhatott. Mindemellett 1526. december közepén ígéretet kapott a kancellári feladatkörbe való beiktatásra is, de ez nem következett be. Viszont hevesi ispánságára vannak adatok. Ferdinándhoz csatlakozott, és 1543-ban halt meg.

Eszéki János (?-1540) 1539-től haláláig pécsi püspök, Baranya vármegye főispánja volt.

Esztényi György kisnemes, János király pártján állva csellel elfoglalta, és urának meghódoltatta Kassa városát.

Fano, Francisco Torello da velencei követ, Sir Gregory Casale ügynöke volt.

Farnese bíboros ld. III. Pál.

I. (Habsburg) Ferdinánd (1503-1564) 1521-től haláláig osztrák főherceg, 1526. október 23-tól cseh király, 1526. december 17-től választott, 1527. december 3-tól koronázott magyar ellenkirály, 1530-tól római király, majd V. Károly lemondása után 1556-tól haláláig német-római császár.

II. (Katolikus) Ferdinánd (1452-1516) Aragónia királya volt.

I. Ferenc (1494-1547) 1515-től haláláig francia király.

Fox, Richard (néhol Foxe) (1448k.-1528) a Magdalen College-ban, majd Cambridge-ben tanult, pályája során számos püspökséget vezetett (Exeter, Bath és Wells, Durham), ő alapította a londoni Corpus Christi College-t (1515/1516-ban).

Foxe, Edward (1496k.-1538) Leicester espereseként kezdte a pályafutását, majd 1527-ben Wolsey titkárának szegődött. Később a King’s College prépostja lett, majd herefordi püspökként élesen bírálta VIII. Henrik egyházpolitikáját. 1534-ben publikálta királyellenes röpiratát De vera differentia regiae potestatis et ecclesiae címen.

Fraknói Vilmos (Frenkl Vilmos; 1843-1924) váradi kanonok, címzetes püspök, történész.

Frangepán Ferenc (?-1542) délszláv származású humanista, az itáliai ferences barátoknál szolgált, majd a mohácsi csatát követően Szapolyai Jánoshoz szegődött. 1527-ben János király követeként tárgyalt VII. Kelemen pápával, aki támogatásáról biztosította a magyar uralkodót. Az egyházfő ezenkívül — a főpapságot ért súlyos veszteség miatt — Frangepánt felmentette szerzetesi fogadalma alól, aki így elvállalhatta a kalocsai érsekség vezetését. Számos diplomáciai tárgyaláson (leginkább Lengyelországban) képviselte ura érdekeit. 1535-ben a távoli Spanyolországban tárgyalt V. Károly császárral. 1538-ban — miután érsekségének jövedelmeit elvesztette — egri püspök lett. 1540-ben, János király halálát követően Ferdinándhoz pártolt, és két év múlva meghalt.

Frangepán Kristóf (1470k.-1527) a hatvani gyűlésen összeszólalkozott Szalkai László esztergomi érsekkel, ezért — bár várták — nem vett részt a mohácsi csatában, csak az utóvédharcokban. 1526. november végén — hosszas habozás után — döntött János király mellett Ferdinánd cseh király ellenében. A báni kinevezéshez megkapta a soproni főispáni címet, és az országos főkapitányi titulust.

Fráter György (Utiešenović György; 1482 v. 1484-1551) Corvin János familiárisa volt, majd a herceg halálát követően a Szapolyaiaknak szolgált Trencsénben. 1512-ben beállt a sajóládi pálos szerzetesek közé. 1527-ben magához hívatta János király, de Fráter nem vállalta el a neki szánt szerepkört. 1528-ban viszont csatlakozott Jánoshoz, és kiváló szervezőkészségének köszönhetően a száműzött király jobbkeze lett. 1533-tól János király budai várnagya volt, Gritti halálát követően pedig kincstartója. Czibak Imre meggyilkolása után Fráter vette át a váradi püspökség irányítását, és Bihar vármegye főispáni méltóságát. János király halálát követően a trónörökös csecsemő egyik gyámja lett, és az országrész kormányzója. Politikai ellenfeleit ügyes taktikával távolította el maga mellől, viszont a Habsburgokkal folytatott merész alkudozására ráfizetett. A frissen kinevezett esztergomi érseket és bíborost Ferdinánd király bérgyilkosai karácsony előtt egy héttel kegyetlenül megölték és megcsonkították alvinci kastélyában.

Fugger, Anton (1493-1560) német kereskedő, üzletember, bankár.

II. Fülöp (1527-1598) V. Károly császár és Portugáliai Izabella fia, spanyol király volt (1556-tól haláláig).

Gambara, Umberto de (1489-1549) 1528-tól volt Tortona püspöke.

Gardiner, James angol szerzetes.

Gecsey Márton részt vett Kassa város csellel történő elfoglalásában.

Ghinucci, Girolamo (Jeremy Ghinucci; 1480-1541) pápai adminisztrátorként kezdte pályafutását, később diplomata, majd kardinális. 1512-től Ascoli püspöke, 1522 és 1535 között pedig Worceter püspöke. Ez idő tájt volt pápai nuncius Angliában. 1526-ban Anglia spanyolországi követe volt. Ő kezdeményezte VIII. Henrik válási ügymenetét a pápánál, melynek hatására az angol királyt 1533-ban elválasztották Aragóniai Katalintól.

Gigli, Silvestro de (?-1521) itáliai származású, de angol érdekeket képviselő diplomata, aki 1498-tól haláláig töltötte be Worcester püspöki címét.

Gnojeński, Andrzej (1500k.-1572) az észak-lengyelországi Żarnowiec szta-rosztája (helytartója) volt. 1539-ben szolgálataiért elnyerte a krakkói várnagyságot. Tapasztalt katonai vezető volt.

Gostowiec, ? lengyel katonatiszt.

Gosztonyi János (?-1527) a 16. század elején őrkanonok, keszői várnagy volt. Győri, majd erdélyi püspökként szolgált, Mohács után Mária királyné kancellárjaként dolgozott a pozsonyi udvarnál.

Górka, Łukasz (1482-1542) Zsigmond herceget — és később lengyel királyt — fiatal korától fogva hű aulikusaként kísérte. 1510-ben részt vett a piotrkovi szejmben, 1512-ben Szydłowiecki kancellár oldalán — ura számára — megkérte Szapolyai Borbála kezét. 1513-ban királyi helytartóként Szczecinben tartózkodott, szolgálataiért elnyerte a poznańi vajda címet. Ezután kujáviai püspök lett, és a III. krakkói szejmben (1515.) már a nagy-lengyel nemességet képviselte. 1527-ben a János királyhoz tartó francia követtel, Rincónnal tárgyalt. A lengyel hadsereg egyik parancsnokaként számos hadjáratban vitézkedett (oroszok, litvánok, moldvaiak ellen), tapasztalt katona volt.

Grandmont, ? francia kardinális.

Grimani, Mark velencei követ, diplomata.

Gritti, Andrea (1455k.-1538) velencei dózse volt (1523-tól haláláig). Uralkodása alatt, noha számos háborút folytatott a kor szinte valamennyi nagyhatalmával szemben, Velence megőrizte területi egységét.

Gritti, Antonio (?-1534) Lodovico Gritti gyermeke. A moldvai vajda emberei ölték meg 1534-ben.

Gritti, Lodovico (1480-1534) Andrea Gritti velencei dózse törvénytelen fia. A török szultán ékszerkereskedője, a Porta állandó diplomatája volt. Segítségével jött létre a János király és Szülejmán szultán között kötött szerződés. 1530-tól János király kincstartója, majd a budai vár sikeres megvédését követően Magyarország kormányzója, sókamaraispán és országos főkapitány. Egyes adatok szerint az egri püspökség jövedelmeit is kezelte. 1534-ben Majláth István megostromolta a Medgyes várába szorult Grittit, és emberei lemészárlása után vele is végzett.

Gritti, Pietro (?-1534) Lodovico Gritti fia.

Guidoto, Vincenzo a Mohács előtti Magyar Királyság kiváló leírója, a Signoria utolsó magyarországi követe. 1523-ban küldték Lajos udvarába, de a Habsburg érdekeket képviselő követek és néhány magyar főméltóság kémkedés vádjával gyanúsította meg Guidotot.

György (1471-1539) szász herceg, Thüringia helytartója, Frízföld kormányzójaként (1500-1515 között) aktív résztvevője volt a német területen zajló vallási háborúknak. Támogatta Szapolyai János magyarországi uralmát. 1496-ban vette feleségül I. Zsigmond lengyel király nővérét, Barbarát. E rokoni szál miatt fordult a herceghez segítségül Zsigmond a János és Ferdinánd között egyre mérgesedő viszály megakadályozására.

Habsburg Mária királyné (1505-1558) 1521-ben érkezett Magyarországra. II. Lajos hitvese, magyar és cseh királyné. 1526-1527 között magyar kormányzó, 1531-től 1555-ig Németalföld helytartója volt.

Hackett, John VIII. Henrik állandó követi státusszal rendelkező németalföldi diplomatája volt, nevét Hacketnek is írták.

Hardegg, Hans Graf zu Ferdinánd király gyalogos kapitánya.

Harrach, Leonhard von báró (1514-1590) I. Ferdinánd diplomatája volt.

Harvey, Sir Nicholas (1491k.-1532) több országban is megfordult VIII. Henrik diplomatájaként.

Harwell, Edmund (néhol Herewell) királyi követ volt.

Hastings, John VIII. Henrik király személynöke volt.

Hawkins, Nicholas Ely főesperese volt.

Hedwig hercegnő (Jadwiga Jagiellonka; 1513-1573) I. Zsigmond és Szapolyai Borbála első gyermeke, János király unokahúga volt.

Henrik orléans-i herceg ld. II. Henrik.

II. Henrik (1519-1559) I. Ferenc halálát követően Franciaország királya lett. Egy lovagi tornán szerzett halálos sérülés miatt életét vesztette.

VII. Henrik (Henry VII; 1457-1509) angol király (1485-1509), Tudor Edvárd és Margaret Beaufort gyermeke a walesi Pembroke kastélyban látta meg a napvilágot, 1457. január 28-án. Mivel Henrik szorosan véve nem tartozott sem a York, sem pedig a Lancaster ház egyenes ági leszármazottaihoz, az 1485 októberében lezajlott westminsteri koronázását követően számos trónkövetelővel kellett leszámolnia. Hatalmának konszolidálása érdekében, fél évvel koronázása után, feleségül vette IV. Edvárd Elizabeth nevű leányát, akitől nyolc gyermeke született.

VIII. Henrik (Henry VIII; 1491-1547) angol király (1509-1547).

Herberstein, Sigmund von (1488-1566) 1516-ban állt a Habsburgok szolgálatába, számos királyi udvarban megfordult. 1543-ban V. Károly császár udvarmestere lett. 1553-tól az alsó-ausztriai kamara főtanácsosa. A kiváló diplomata két útinaplót adott ki a neve alatt oroszországi követútjáról (címe: Rerum Moscovitarum commentarii). A naplókban a mindaddig szinte ismeretlen orosz szokásokkal ismertette meg olvasóit.

Howard, Thomas (1473-1554), akit az angol királyi udvarban mindenki csupán Norfolk (második) hercegének nevezett. 1524-től haláláig töltötte be a hercegi posztot, emellett kincstartó (1524-1546), earlmarshal és (1513-1525 között) admirális.

Horváth János jajcai várkapitány.

Horváth Mátyás (?-1533) a szatmári vár kapitánya volt.

Hutton, John 1526-1527 között Bristol város polgármestere volt.

Hüszrev szendrői szandzsákbég részt vett a mohácsi csatában, mint Anatólia beglerbégje. A hadjáratban szerzett érdemei miatt 1527-ben Bosznia bégje lett.

Ibrahim (1494k.-1536) nagyvezír görög származású rabszolgaként került a Török Birodalom központjába. Sok időt töltött Szülejmán mellett, aki hatalomra kerülését követően Ibrahimot legfőbb tanácsadójának tette meg. 1523-tól haláláig viselte a nagyvezíri címet. A mohácsi csatában az anatóliai seregtest vezetője volt. A Gritti ügy miatt megbukott, kivégezték.

Isabel, Madame de navarrai hercegnő.

Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró, humanista, kiváló latinsága miatt ragadt rá a „magyar Livius” becenév.

Izabella királyné (1519-1559) I. János király felesége, nem sokkal később özvegye. 1556-ban Erdély kormányzójává választották.

IV. Jakab (James IV) skót király (1488-1503), VIII. Henrik sógora, 1503-ban vette feleségül Margaret of Tudor hercegnőt, VII. Henrik leányát.

I. (Szapolyai) János (1487k.-1540) szepesi örökös főispán (1509-1526), Liptó ispánja, koronaőr, erdélyi vajda (1510-1526), szörényi bán (1514). 1526. november 11-én koronázták magyar királlyá.

II. János (János Zsigmond) (1540-1571) választott magyar király, erdélyi fejedelem (1556-1571).

III. János (João III; 1502-1557) portugál uralkodó (1521-1557). Uralkodása alatt érte el a Portugál Birodalom a legnagyobb kiterjedését.

Joachim, John angol diplomata, franciaországi követ.

Jonusz a Gritti-ügy kivizsgálásával megbízott török bég volt.

Jovan, Črni (?-1527) a „Fekete Ember” vagy Jován cár néven emlegetett Cserni szerb származású volt (szerb neve: Ivan Nenad). A török hódítás miatt menekülő szerb parasztokat összegyűjtötte, és öntörvényű hadsereget kovácsolt belőlük. Előbb Szapolyai Jánoshoz csatlakozott, majd 1527 márciusában — miután János király nem támogatta a parasztvezér terveit — Ferdinánd cseh királyhoz pártolt, és fosztogatásaival jelentősen lekötötte János király hadseregét. Szeged fosztogatása közben halálos lövést kapott, majd Török Bálint fejét vette.

Jozefics Ferenc zenggi püspök. A délszláv politikai elit egyik kimagasló tagja, János király több nyelvet beszélő diplomatája volt.

Jurisics Miklós (1490-1544) horvát főnemes, I. Ferdinánd király diplomatája. 1532-ben Kőszegnél maroknyi hadsereggel tartóztatta fel Szülejmán Bécs felé vonuló seregét. Hősiességéért bárói rangra emelték.

Kackowski, ? lengyel tiszt.

Kasztíliai Izabella királynő (1451-1504) 1469-ben házasságra lépett Aragóniai Ferdinánddal, ezzel előkészítette az egységes Spanyol Királyság létrejöttét.

Katzianer, Hans (1490-1538) 1511-1515 között I. Miksa császár kapitányaként harcolt a velencei háborúban. 1522-től 1526-ig Ferdinánd osztrák főherceg kapitányaként szolgált főként a horvát végeken. Számos sikeres hadivállalkozás végrehajtása után 1527-ben két évre Magyarország főhadparancsnokának nevezték ki. Nyolc évig volt trencséni főispán (1528-1536). 1532-1537 között magyar-, és horvát-szlavón főhadparancsnok volt. I. Ferdinánd király parancsára Zrínyi Miklós meggyilkolta Kosztajnicában, a délvidéki főúr Katzianer törökösen levágott fejét a Burgba küldette.

V. (Habsburg) Károly (1500-1558) az egyik legjelentősebb Habsburg-házi uralkodó, spanyol király (1516-1556), 1519-től lemondásáig, 1556-ig német-római császár volt.

Kászon bég előbb mohácsi, majd pécsi bég volt.

VII. Kelemen (Giulio de Medici) (1478-1534) 1523-tól haláláig pápa volt. 1526-ban elismerte Szapolyai Jánost magyar királynak, de később Habsburg nyomásra kiátkozta az egyház kebeléből. A pápai átkot azonban nem jegyezték be, Magyarország területén nem hirdették ki, így nem lépett érvénybe.

Kendy Ferenc (?-1558) Szapolyai János uralkodásának második felében látványosan emelkedett a ranglétrán. Gritti tisztogatása után János király kapitánya, 1539-től tárnokmestere lett. János király halála után Izabella mellett maradt, II. János tanácsosa. Ferdinándhoz pártolt, a Habsburg király erdélyi vajdája lett (1553-1556), de 1556-ban visszatért János Zsigmond hűségére. Izabella megölette az ingadozó Kendyt Gyulafehérvárott.

Kismarjay Lukács János király lovaskapitánya volt.

Knight, William (?-1540) olvasókanonokként kezdte a pályafutását, Henrik mellé került királyi titkárnak. Wolsey támogatta előmenetelét, ő fizette Knight oxfordi tanulmányait, és ő protezsálta be 1515-ben az udvarhoz káplánnak. Számos diplomáciai küldetést bízott rá VIII. Henrik, többek közt Aragóniai Katalinnal fennálló házasságának annulálását is (emiatt járt Rómában 1527-ben). Szolgálataiért később a király kinevezte Bath és Wells püspökévé.

Kodori Kovács Pál Tokaj várának Ferdinánd-párti kapitánya.

Korlátkövy Péter királyi kamarás és komáromi ispán.

Kościelecki, Jan lengyel királyi kamarás volt.

Krzycki, Andrzej (1482-1537) humanista poéta és államférfi. Egyházi pályára lépett, de a királyi udvar megbízásából többször is elvállalt diplomáciai megbízásokat. 1512-ben I. Zsigmond király nevében megkérte Szapolyai Borbála kezét, majd előkészítette az esküvőt. A fiatal pár tiszteletére maga írt — klasszikus versmértékben — ódát In augustissimum Sigismundi Regis Poloniae et Reginae Barbarae connubium címmel. Gnieźnoi érsekként többször járt Rómában. 1520-ban összegyűjtötte Lengyelország híres püspökeinek történetét (De insignibus episcoporum in Polonia). 1522-ben az erősödő lutheranizmusról A vallás és az állam sérelmei (Religionis et Reipublicae querimonia) című művében értekezett. 1523-ban titokban folytatta a franciákkal megkezdett tárgyalássorozatot, és Antonio Rincón francia követen keresztül Zsigmond király fiának számára megkérte a francia király leányának kezét.

Kun Kocsárd (1490k.-1536) János-párti nemesként lett budai várnagy. 1531-ben szolgálataiért megkapta az algyógyi uradalom kezelését. 1534-ben azon hadvezérek egyike volt, aki szembeszegült és leszámolt Grittivel. 1536-ban esett el Szatmárnál.

II. Lajos (1506-1526) magyar és cseh király (1516-1526) volt.

Lanckoroński, Przecław (?-1531) Chmelnicki nemes, aki a moldvaiak elleni háborúkban tüntette ki magát bátorságával. 1531. június 10-én, a Petru Rareş vajdával vívott obertyni csata után halt meg.

Lark, Thomas királyi káplán, diplomata.

Lasztóczy Boldizsár 1526 őszén még tokaji várnagy volt. 1527-ben szolgálataiért elnyerte a Zemplén megyében található Mihályi helységet.

Lee, Roland királyi káplánként tartózkodott a spanyol udvarnál. Szolgálataiért később VIII. Henrik a chesteri püspöki süveggel jutalmazta.

Lisle, William (Lord) Wark kapitánya, diplomata.

Lord Lisle ld. Lisle.

Lord of Morette ld. Charles de Solier.

Lotharingiai (V.) Károly (1643-1690) hadvezér, diplomata. Részt vett Buda 1686. évi visszavívásában. Az 1687. évi nagyharsányi csatában súlyos vereséget mért a török hadakra.

Lónyay Gergely Kassa város csellel történő elfoglalásának egyik kitervelője.

Luther Márton (1483-1546) Ágoston-rendi szerzetes, a teológia doktora volt. 1517-ben kihirdette a 95 tételből álló tézisét, melynek következményeként tovaterjedt a reformáció.

Łaski, Hieronim (1496-1541) tanulmányait nagybátyja, a gnieznói érsek támogatta. Itáliában végzett, 1517-ben részt vett egy ezer arany értékű lovagi peregrináción. 1519-től siedmiogrodzki vajda, 1520-tól 1527-ig a lengyel király főpohárnokmestere volt. Előbb inowrocławi, majd sieradzi vajda lett, 1523-1528 között Marienburg prefektusa. 1527-ben János király kinevezte szepesi ispánnak, majd 1530-ban címzetes erdélyi vajdának. Kegyvesztése után I. Ferdinándhoz fordult, de csak a két város megtartására tudott megerősítést kérni és jogot formálni, az erdélyi vajdaságra és a szepesi ispánságra nem. Kárpótlásul — ismét csak névlegesen — horvát-szlavón báni címet, és némi pénzjáradékot kapott a Habsburg uralkodótól.

Łaski, Jan (1499-1560) lubnici elöljáró, reformátor. 1543-tól 1555-ig Angliában élt, ahol a hel



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 57
Tegnapi: 148
Heti: 749
Havi: 2 646
Össz.: 603 880

Látogatottság növelés
Oldal: Névmutató a cikkekhez (A-L)
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »