Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540)
Köszöntöm a Szapolyai honlapon, melynek célja, hogy tudományos igénnyel, részrehajlás nélkül eloszlassa a Szapolyai-családról kialakult toposzokat.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Szapolyai János
bibliográfia
Összeállította: Erdős Zoltán
Villány, 2013.
III. A korra vonatkozó általános irodalom
137. Acsády Ignác: Magyarország három részre oszlásának története, 1526-1608. Athaeneum, Bp., 1897. (A magyar nemzet története, 5. Szerk.: Szilágyi Sándor)
<http://mek.niif.hu/00800/00893/html/>
Pozitív képet rajzol Szapolyairól, mint az utolsó nemzeti királyról, aki a nemzet egészének támogatásával, szabad választás útján nyerte el a koronát. Református történészként külön figyelmet szentel annak, hogy János katolikus létére ellenezte a protestánsok üldözését.
138. Acsády Ignác: A magyar birodalom története. II. kötet. Bp., 1904.
A művet udvarhű nézőpontból bírálja: Dudek János: Kritikai észrevételek… Nyitra, 1904.
139. Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Adams, Bp., 1992. (Magyarország krónikája, 6.) 159 old.
140. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. XII-XIII. rész. Bp., 1939-40.
Elektronikus kiadványként: Arcanum Adatbázis Kft., Bp., 2001.
Elérhető az interneten is: <http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/index.html>
141. Bárdossy László: Magyar politika a mohácsi vész után. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1943. 380 old.
Moralizáló tendenciái és aktuális politikai áthallásai ellenére jól használható, bőségesen idéz dokumentumokat. Szapolyai János uralkodásának eseménytörténetét vizsgálja: 7-246. old.
Reprint kiadás: Bp., 1992.
142. Barta Gábor: Az Erdélyi Fejedelemség születése. Gondolat, Bp., 1984. (Magyar história) 280 old.
Szapolyai János uralkodását tárgyalja köztörténeti szempontból: 8-66. old.
143. Barta Gábor: Az Erdélyi Fejedelemség első korszaka (1526-1606). In: Erdély története, I. kötet. A kezdetektől 1606-ig. Főszerk.: Köpeczi Béla. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. 409-541. old.
<http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/1.html>
Szapolyai János uralkodását tárgyalja köztörténeti szempontból: 409-420. old.
144. Barta Gábor: A kompromisszumok és kollaborációk kora: a 16. század. Magyar tudomány, 35(1990): 11. sz. 1258-1272. old.
145. Barta Gábor: Államapparátus-váltás Mohács után. História, 15(1993): 7. sz. 8-10. old.
146. Budai Ésaiás: Magyar ország históriája a mohátsi veszedelemtől fogva Buda visszavételéig. Debrecen, 1814. 3-33. old.
Budai helyenként pontatlan adatokat közöl, könyve mégis fontos munka, mivel szemléletmódja nagy hatást gyakorolt. János királyt nagyravágyó, de uralkodásra képtelen embernek mutatja. János uralkodását csak 1526-27-re teszi, 1527-től Ferdinánd uralkodását számítja.
147. Engel, Johann Christian: Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer. (Neu übersehen und verbessert) Vierter Theil. Wien, 1814.
148. Fessler, Ignaz Aurelius: Geschichte von Ungarn. Dritter Band. Brockhaus, Leipzig, 1874. 277-499.
<http://archive.org/stream/geschichtevonung03fessuoft#page/n7/mode/2up>
A német romantika irányzatához híven negatív összképet alkot a korszakról, ugyanakkor idealizálja a törökellenes küzdelmeket.
149. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Argumentum Kiadó, Bp., 1991. 7-119. old.
A Szulejmán trónra léptétől Buda elestéig tartó időszak eseményeit aprólékosan elemezve, számos korábban ismeretlen török forrás bevonásával érvel amellett, hogy a szultán célja – az oszmán társadalom belső dimanizmusából és a nagyhatalmi politika logikájából adódóan – kezdetektől Magyarország elfoglalása volt.
A tanulmány függelkében négy dokumentum fakszimiléje, átirata és magyar fordítása olvasható rövid bevezetésekkel. Közvetlenül János királytól származik: ajánlólevél Ibrahim pasához Laski Jeromos részére, 1527 vége – 1528 eleje: 166-169. old.
150. Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. II-III. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1935-1936.
<http://www.elib.hu/00900/00940/html/>
Szekfű, bár egyértelműen nem ítéli el Szapolyait, nincs jó véleménnyel a személyéről és az uralkodásáról: alapvetően gyenge embernek látja, akinek élete mégis „egy áhítozás volt a hatalom után”. Bár a mohácsi vereségért nem terheli felelősség, törökbarátsága és erélytelensége súlyos következményekkel járt a magyar politika és társadalom számára.
A Szapolyaiak, különösen Szapolyai János Jagelló-kori szerepére: II. kötet, 564-611. old.
János király uralkodására vonatkozóan, politikatörténeti szempontból, kitekintve a nemzetközi kontextusra (a Szapolyai család birtokait ábrázoló térképpel): III. kötet, 11-44. old.
151. Horváth Mihály: Magyarország történelme. III-IV. kötet. Pest, 1871.
<http://www.mek.oszk.hu/08200/08234/pdf/mo_tort3.pdf>
<http://www.mek.oszk.hu/08200/08234/pdf/mo_tort4.pdf>
Jószándékú, ám erélytelen, sőt gyáva embernek látja Szapolyait; felmenti az árulás vádja alól, és a török szövetség megkötését is alapvetően kényszer szülte megoldásnak látja.
A Jagelló korról ad áttekintést, kitérve Szapolyai János politikai szerepvállalására is: III. kötet, 237-422. old. János király uralkodására: IV. kötet, 3-156. old.
A kötet anyagát első megjelenése (1844.) után a szerző az emigrációban átdolgozta és jelentősen bővítette; újabb kiadásai: 1861; 1871. A munka így több generáció történelemszemléletére gyakorolt nagy hatást.
152. Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. Pest, 1846.
A mohácsi csata utáni öt hónap történetét beszéli el, hatalmas forrásanyagra támaszkodva, bőséges idézetekkel. A szerző lesújtó véleménnyel van a magyar köznemességről, és annak vezetőiről, így Werbőczy Istvánról és magáról Szapolyairól.
153. Kosáry Domokos: A magyar külpolitika Mohács előtt. Magvető Kiadó, Budapest, 1978. (Gyorsuló idő) 205 old.
154. Katona, Stephanus: Historia Critica Regum Hungariae stirpis mixtae. Tomulus XII. Ordine XIX. Ab anno Christi 1516 ad annum usque 1526. Budae, 1793.
<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06112002/12_0_1_pg_1.html>
II. Lajos uralkodásának eseményeit egyes kérdések köré rendezve tárgyalja, bőségesen idéz eredeti dokumentumokból és elbeszélő forrásokból.
Katona, Stephanus: Historia Critica Regum Hungariae stirpis Austriacae. Tomulus I. Ordine XX. Ab anno Christi 1526 ad annum usque 1540. Claudiopoli, 1794.
155. Kohler, Alfred: Ferdinand I. 1503-1564. Fürst, König, Kaiser. Verlag C. H. Beck, München, 2003.
Ferdinánd király Magyarországgal kapcsolatos törekvései, eredményei, és a török elleni háborúk különböző aspektusai: 165-172; 207-224. old.
156. Lhotsky, Alphons: Das Zeitalter des Hauses Österreich. Die ersten Jahre der Regierung Ferdinands I. in Österreich (1520-1527). Böhlau, Wien, 1971. (Veröffentlichungen der Kommission für Geschichte Österreichs 4.)
157. Sinkovics István: Útkeresés Mohács után. Az ország három részre szakadása (1526-1541) In: Magyarország története tíz kötetben. III/1. kötet. Magyarország története 1526-1686. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Akadémiai, Bp., 1985. 149-221. old.
158. Nemeskürty István: Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526-1541. Szépirodalmi, Bp., 1966. 348 old.
Ismertetések, vita:
Perjés Gézától: Látóhatár, 17(1967):7-8. sz. 683-704. old.
Szakály Ferenctől: Századok, 102(1968): 1-2. sz. 260–264. old.
Szakály Ferenctől: Valóság, 12(1969): 5. sz. 39-47. old.
Nemeskürty István vitazáró cikke: Jelenkor, 1976. 10. sz.
További kiadások:
Szépirodalmi, Bp., 1968. 309 old.
In: Önfia vágta sebét. Magvető, Bp., 1975. 193-473. old.
159. Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Pannonica, Bp., 2000. (Magyar századok 6.) 280 old.
160. Pálffy Géza: A három részre szakadt ország, 1526-1606. Bp., 2009. (Magyarország története, 9.)
161. Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. (História Könyvtár. Monográfiák, 27.)
Hatalmas forrásbázist és szakirodalmi apparátust megmozgató, rendkívül jelentős összefoglaló mű a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom kapcsolatrendszeréről. Részletesen bemutatja a kettős királyválasztást és a polgárháború csomópontjait. Megítélése szerint Szapolyait ugyanolyan legitim módon választották és koronázták meg, mint Ferdinándot, de 1528 után a szultán „laza” vazallusa, magyarországi uralmának előkészítője lett, sőt „országa az Oszmán Birodalomba tagolódott”.
Ismertetések:
Bobory Dórától: BUKSZ, 22(2010): 2. sz. 158-161. old.
Németh S. Katalintól: az MTA Irodalomtudományi Intézete recenziós portálján, 2010. nov. 22. <http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/PALFFY-Geza-A-Magyar-Kiralysag-es-a-Habsburg>
162. Perjés Géza: Az országút szélére vetett ország. (A magyar állam fennmaradásának kérdése a Mohácstól Buda elestéig tartó időben) Bp., 1975. (Gyorsuló idő)
163. Perjés Géza: Mohács. Magvető Kiadó, Bp., 1979.
Ismertetések:
Szakály Ferenctől: Kritika, 1979. 10. sz. 21-23. old.
Barta Gábortól: Magyar tudomány, 25(1980): 2. sz. 113-121. old.
Kulcsár Pétertől: Kortárs, 24(1980): 10. sz. 1629-1631. old.
164. Pray, Georgius: Annales regum Hungariae ab anno Christi CMXCVII ad annum MDLXIV. Pars V. Ab Ludovico II. ad Maximilianum II. Vindobonae, 1766.
165. R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kora. Magyarország története 1526-1711. Magyar Könyvklub, Bp., 1997. (Új Képes Történelem)
166. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526-1790. I. kötet. Korona Kiadó, Bp., 1999.
A kötet kiváló áttekintést nyújt a 16. század köztörténeti, társadalmi, gazdasági, kulturális fejleményeiről. Sajátossága, hogy nem csak a különböző típusú forrásokból idéz, hanem a legjelentősebb történeti munkákból vett idézetekkel illusztrálja a korszakról alkotott kép változásait. Kimondott célja, hogy szerves egységben mutassa be számos újabb irányzat (pl. történeti demográfia, mentalitástörténet) eredményeit is.
167. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Pest, 1864.
Reprint: Históriaantik Könyvesház, 2012.
A mű az első balkáni összeütközésektől a török uralom megszűnéséig tekinti át a török háborúk történetét, részletesen elemezve a török hadszervezetet, mindezt társadalomtörténeti és politikai kontextusba helyezve.
168. Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526. Franklin Társulat, Bp., 1917. (A magyar nemzet önállóságáért és függetlenségéért vívott küzdelmek története 1.)
<http://archive.org/stream/kzdelmeinknemz00szab#page/n7/mode/2up>
169. Szabó Péter: Az Erdélyi Fejedelemség. Vince Kiadó, Bp., 1997. (Tudomány-Egyetem) 163 old.
170. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Bp. 1990. (Magyarok Európában II.) 368 old.
Az 1980-as évek végén készült sorozat célja, hogy olvasmányos formában, a nemzetközi összefüggéseknek a korábbiaknál nagyobb teret szentelve alkosson szintézist a magyar történelemről, mely egyaránt segíti az iskolai oktatást és az ismeretterjesztést.
Tömör köztörténeti összefoglaló, érintve Szapolyai 1526 előtti pályafutását és uralkodását: 101-119. old.
Újabb kiadások: 1995; 2000.
171. Szalay László: Adalékok Magyarország történetéhez a XVI. században. Pest, 1859.
<http://archive.org/stream/adalkokmagyarnem00szal#page/n5/mode/2up>
Reprint: Históriaantik Könyvesház, 2011.
172. Szalay László: Magyarország története. IV. kötet. Pest, 1865.
A szerző hatalmas forrásbázis alapján regisztrálja az eseményeket, de az éles ítéletalkotástól általában tartózkodik. Híres megfogalmazása szerint János király a török szövetséggel „elvetette magától a szemérmet”.
173. Szalay József – Baróti Lajos: A magyar nemzet története. III. kötet. Bp., 1896.
Szalay József eredeti, négykötetes műve 1879-83 között jelent meg, ezt dolgozta át a Millennium alkalmából a hírlapíró Baróti Lajos. A szerzők Szapolyaiban az utolsó nemzeti királyt látják, aki ugyan erélytelen de „kiválóan tiszta kezű ember” volt. A török szövetség megkötése miatt sem ítélik el, hiszen azt csak a politikai kényszer miatt vállalta.
Újabb kiadása:
In: Rubicon 1990-2011. (CD-Rom) Arcanum, 2002.
174. Thúry József: A török hódítás kezdete Magyarországon. Századok, 1893. 7. sz. 559-584. old.
Az 1520-41 közti eseményeket elemezve érvel amellett, hogy Szulejmán kezdetben nem kívánta elfoglalni Magyarországot, arra csak későbbi fejlemények miatt kényszeült rá. A munka fontos újdonságát jelentette, hogy főként török elbeszélő forrásokra épült.
175. Timon Sámuel: Epitome chronologica rerum Hungaricarum et Transilvanicarum. Kassa, 1736.
Újabb kiadása: 1764. Ez elérhető az interneten is: <http://books.google.hu/books?id=aRIVAAAAQAAJ&pg=PA77&dq=timon+s%C3%A1muel+z%C3%A1polya&hl=hu&sa=X&ei=Gb9VUq_tPJDOswaWiYHIDQ&ved=0CEYQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false>
A jezsuita történetírói iskolát megalapozó historikus, kronológiai rendszerező munkásságának összefoglalója az Epitome chronologica. A kettős kiályság korának eseményeit viszonylag hosszan fejtegeti: 119-149. old.
→ Lásd még:394, 406
IV. A Szapolyai családra vonatkozó
genealógiai irodalom
176. Botlik Richárd: A Szapolyai család lengyel kapcsolata. KÚT, 3(2004): 2. sz. 18-31. old.
<http://www.szapolyai.hupont.hu/3/szapolyai-borbala-lengyel-kiralyne>
177. Budai Ferencz Polgári lexikona, III. kötet. Pest, 1866. 165-209. old.
A Szapolyai család tagjainak életútját mutatja be a 14. századtól a család 1571. évi kihalásáig.
178. Csoma József – Csergheő Géza: Szapolyai István és Csetneky István sírköve. Archeológiai Értesítő, 10(1890): 2. sz. 133-138. old.
179. Csoma József – Csergheő Géza: Szapolyai Imre sírköve. Archeológiai Értesítő, 10(1890): 4. sz. 342-345. old.
180. Domonkos János: A Szapolyai-kápolna. Múzsák: múzeumi magazin, 21(1990): 3-4. sz. 44-45. old.
A cikk a szepeshelyi prépostsági templomhoz a 15. század végén épült, késő gótikus stílusú kápolnát mutatja be.
181. Gyulai Éva: Carmina in arma Zapolyana. Címerversek Szapolyai Borbála lengyel királyné (1512) és Szapolyai János Zsigmond választott király (1567) címeréről. In: Tanulmányok Kulcsár Péter 70. születésnapjára. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004. Tom. 9., fasc. 4. 83-90. old.
<http://epa.oszk.hu/02100/02137/00004/pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_9_fas_4_2004_061-081.pdf>
182. Horváth Richárd: Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. In: Analecta Medievalia. I. Tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Neumann Tibor. H.n., 2001. 99-112. old.
183. Horváth Richárd: Szatmár és a Szapolyaiak. In: Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Szerk.: Cabello, Juan – C. Tóth Norbert. Nyíregyháza, 2011. 345-356. old.
184. Kenyeres István: A Szapolyai-család és Trencsén. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk.: Balogh Judit – Bessenyei József – Horváth Zita – Tóth Péter. Miskolci Egyetem BTT, Miskolc, 2004.(Studia Miskolcinensia 5.) 135-145. old.
Második kiadása:
In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008. Tom. 13., fasc. 3. 177-193. old. Elérhető az interneten is: <http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2008_tom_XIII_3/177.pdf>
185. Köblös József: Szapolyai István Pápán írott végrendelete. In: Istennek, Hazának, Tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére. Szerk.: Mezei Zsolt. Pápa, 2008. 133-136. old.
186. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. kötet. Pest, 1863. 486-491. old.
<http://archive.org/stream/magyarorszgcsa02nagy#page/486/mode/2up>
A család eredete és története kihalásáig, a családi címer leírása, elbeszélő források és néhány okiratos adat alapján.
187. Neumann Tibor: Péter püspök és rokonsága: az első Szapolyaiak. In: Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, 127(2007) 59-69. old.
188. Neumann Tibor: Régi genealógiai legendák nyomában. Szapolyai István nádor házasságai, leányai és leánytestvérei. In: Tiszteletkör. Tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2012. 431-438. old.
189. Rekettyés Mária: Adalékok Szapolyai Borbála lengyel királyné trónrajutásának előzményeihez és uralkodásához. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004. Tom. 9., fasc. 3. 119-135. old.
<http://epa.oszk.hu/02100/02137/00003/pdf/EPA02137_ISSN_1219-543X_tomus_9_fas_3_2004_119-135.pdf>
190. Sroka, Stanisław: Jadwiga Zapolya. Kraków, 2005. 131 old.
191. Sroka, Stanisław A.: A Szapolyai család genealógiája. Turul, 79(2005): 3-4. sz. 96-103. old.
192. Temesváry János, dr.: Szapolyai Miklós erdélyi püspök (1462-1468). Erdélyi Múzeum, 27(1910): 1. sz. 51-53. old.
<http://epa.oszk.hu/00900/00979/00191/pdf/EM-1910_27_01epa.pdf>
A szerző a korábban Fekete néven ismert Miklós erdélyi püspököt († 1468.) azonosítja Szapolyai Imre testvérével, Szapolyai László másodszülött fiával.
193. Wertner Mór, dr: Családtörténeti adalékok I. A Szapolyai-család ismeretéhez. Erdélyi Múzeum, 21(1904): 1. sz. 24-30. old.
<http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/3870/EM-1904_21_01_024-034.pdf?sequence=1>
194. Tersztyánszky Dezső: A Szapolyai család eredetéről. Turul, 27(1909) 137-138. old.
Wertner Mór cikkére írt válasz.
→ Lásd még: 214, 390
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 128
Tegnapi: 133
Heti: 376
Havi: 1 573
Össz.: 602 807
Látogatottság növelés
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu