Oldalak (menü)

Összeállította: Erdős Zoltán

 

     Villány, 2013.

 

 

VI. Historiográfia,

Szapolyai János a történettudományban

 

 

1. Szapolyai-kép a történetírásban

 

339. Bessenyei József: A Szapolyai-kutatás feladatai. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk.: Balogh Judit – Bessenyei József – Horváth Zita – Tóth Péter. Miskolci Egyetem BTT, Miskolc, 2004.(Studia Miskolcinensia 5.) 9-11. old.

Második kiadása:

In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008. Tom. 13., fasc. 3. 11-14. old. Elérhető az interneten is: <http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2008_tom_XIII_3/11.pdf>

 

340. Horváth Zita: A 19. századi történetírás Szapolyai-képe. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk.: Balogh Judit – Bessenyei József – Horváth Zita – Tóth Péter. Miskolci Egyetem BTT, Miskolc, 2004.(Studia Miskolcinensia 5.) 125-133. old.

Második kiadása:

In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008. Tom. 13., fasc. 3 165-176. Elérhető az interneten is: <http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2008_tom_XIII_3/165.pdf>

 

341. Nagy Gábor: Szapolyai István és János alakja Isthvánffi Miklós Historiaejában. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Szerk.: Balogh Judit – Bessenyei József – Horváth Zita – Tóth Péter. Miskolci Egyetem BTT, Miskolc, 2004.(Studia Miskolcinensia 5.) 195-214. old.

Második kiadása:

In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008. Tom. 13., fasc. 3. 267-294. old. Elérhető az interneten is: <http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2008_tom_XIII_3/267.pdf>

 

→ Lásd még: 389, 398

 

 

2. A Szapolyai Jánossal kapcsolatos források bemutatása, kritikája

 

342. Bessenyei József: János király árultatása, 1530 körül. Magyar Nyelv, 80(1984): 1. sz. 116-123. old.

 

343. Fazekas Sándor:„Ez szomorú gyászhír megvitelére”. Mindszenti Gábor emlékiratáról. Irodalomtörténeti Közlemények, 107(2003.): 2-3. sz. 243-260. old.

<http://www.epa.hu/00000/00001/00012/fazekas.htm>

 

344. Neumann Tibor: János király saját kezű levelei. Turul, 85(2012): 3. sz. 110-114. old.

 

→ Lásd még: 402

 

 

3. Hírek, aktualitások

 

345. Fraknói Vilmos: Magyarország történetét érdeklő okiratok a külföldi piaczon. Századok, 11(1877): 1. sz. 57-63. old.

Fraknói külföldi árveréseken felbukkant okleveleket ismertet, köztük Brodarics 1527. évi, Ferdinándhoz címzett búcsúlevelét.

→ Lásd még: 89; 277; 346

 

346. Reisz T. Csaba: A Brodarics-levél. A Magyar Országos Levéltár 2010. évi új szerzeményéről. Turul, 84(2011): 1. sz. 1-2. old.

→ Lásd még: 89; 277; 345

 

347. Szapolyai-levéllel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum. Múlt-kor Történelmi Portál, 2007. feb. 19.

<http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16467>

VII. Szapolyai János és a Szapolyai család

a szépirodalomban

 

 

348. Ábrai Károly: Az utolsó Szapolyai. I-IV. kötet. (Történeti regény.) Pest, 1860.

Ábrai Károly (1830-1912) részt vett a szabadságharcban, majd teológiai és jogi tanulmányokat folytatott, tanár, később Hódmezővásárhely főjegyzője, majd polgármestere lett. Történelmi regényei az 1860-70-es években igen népszerűek voltak; első nagyobb lélegzetű műve János Zsigmondról szól.

 

349. Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka. Gonda Könyvkiadó, Eger, 2002.

<http://mek.oszk.hu/04700/04746/04746.htm>

Dobó István regényes életrajza. Szapolyait igen negatívan ábrázolja, gyakorlatilag az összes sztereotípiát és korabeli ellenséges pletykát felhasználja. Olykor önellentmondásokba és tárgyi tévedésekbe keveredik.

 

350. Banfi, Florio: Olasz novella Zápolya János királyról. Erdélyi Múzeum, 1931. 10-12. sz. 404-405. old.

<http://epa.oszk.hu/00900/00979/00230/pdf/EM-1931_36_10_12_404-408.pdf>

A szerző Sebastiano Erizzo (1525-85) velencei patrícius dekameronjának egy rövid novelláját közli magyar fordításban.

 

351. Bánki Éva: Szapolyai János szoboravatója. Új Nautilus Irodalmi és Kulturális Portál, 2007. márc. 7.

<http://ujnautilus.info/szapolyai-janos-szoboravatoja/>

 

352. Coleridge, Samuel Taylor: Zapolya. A Christmas tale in two parts: the prelude, entitled „The usurper’s fortune”, and the sequel, entitled „The usurper’s fate”. London, 1817. 128 old.

<http://archive.org/stream/zapolyachristmas00cole#page/n9/mode/2up>

Kommentár: Hercz Mária: Jegyzetek Coleridge Zapolya című drámájához. Bp., 1932.

 

353. Gaál Ferenc: Zápolya bosszúja. Werbőczy szolgatörvénye. Kultúra, Bp., 1948. (A magyar falu színpada)

 

354. Gulácsy Irén: Fekete vőlegények. I-III. kötet. (Németh László kísérő tanulmányával) Bp., 1927.

A szerző legolvasottabb műve a Jagellók és Szapolyai János korába vezeti az olvasót, főhőse az önfeláldozó Czibak Imre. János királyról kedvezőtlen képet alkot, mert bár ő a nemzet által választott király, mégis gyenge jellemű embernek bizonyult, benne „egy elítélt faj [a szerbek] gyötrelem-éhsége nylít ki lázas bűnrózsákkal”.

Újabb kiadás, Szakály Ferenc utószavával: Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1985.

 

355. Háy Gyula: Mohács. (Dráma) Bp., 1964.

A mű a II. Lajos uralkodása alatti hanyatlásról ad plasztikus képet, amelynek végpontja volt a mohácsi csata. A szerző börtönévei alatt született, 1960-ban elkészült dráma erős aktuális áthallással bír, a kortársak számára 1956 és a nemzethalál vízióját idézhette meg.

 

356. [Ismeretlen szerző]: Párbeszéd Szapolyai János és I. Ferdinánd párthívei között. (Kéziratos drámatöredék) H.n., 1843. máj. 6-20. (OSZK Kézirattár, Analekta 11.649)

 

357. [Ismeretlen szerző]: Comoedia generalis de conflictu Turcorum et Hungarorum. In: Régi magyar drámai emlékek. II. kötet. Szerk.: Kardos Tibor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1960. 515-555. old.

17. század végén készült dráma a kenyérmezei csatáról, szerepelői között felbukkan Szapolyai Imre. A szövegkiadást bőséges tárgyi és nyelvi jegyzetek egészítik ki.

 

358. Jókai Mór: Fortunatus Imre. Egy öreg ember naplója ex anno 1522. (Novella) Pesti Napló, 1852.

 

359. Jókai Mór: A zsidó fiú. In: Jókai Mór összes művei. Drámák I. (1843-1860.) Szerk.: Lengyel Dénes – Nagy Miklós. Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.

A drámát Jókai első komolyabb műveként 1842-43 telén írta. A zsidó származású Szerencsés Imre történetét dolgozza fel, érintve benne a főhős és Szapolyai kapcsolatát is.

 

360. Jókai Mór: Fráter György. I-II. kötet. Unikornis, 1996.

<http://mek.oszk.hu/00800/00841/html/>

 

361. Krúdy Gyula: Mohács vagy két árva gyermek vergődése. (Történeti regény) Pantheon Kiadás, Bp., 1926. 235 old.

Ismertetés: Kürti Páltól: Nyugat, 1927. 8. sz.

 

Krúdy Gyula: Festett király. (Regény) Franklin Társulat, Bp., 1930. 228 old.

<http://mek.oszk.hu/09100/09100/09100.htm>

Ismertetés: Bálint Györgytől: Nyugat, 1931. 4. sz. 265-266. old.

 

Krúdy Gyula: Az első Habsburg. Franklin, Bp., 1930. 160 old.

 

Krúdy Gyula: Három király: Mohács; Festett király; Az első Habsburg. I-II. kötet. Franklin Társulat, Bp., [1943.] (Nagy magyar elbeszélők)

A trilógia további kiadásai:

Három király. Magvető, Bp., 1958.

Királyregények. Szépirodalmi, Bp., 1979.

 

362. Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae. Az ég madarai. Jelenkor, 1997. 240 old.

Ismertetés: Márton Lászlótól: Látó. Szépirodalmi folyóirat, 13(1997): 4. sz. <http://lato.adatbank.transindex.ro/?cid=521>

 

363. Ordas Iván: A fekete cár (Cerni Jovan). Móra, Bp., 1974. 249 old.

A szerző íróként, publicistaként dolgozott, számos, a magyar történelemmel kapcsolatos ifjúsági és történelmi regényt írt.

 

364. Passuth László: Víz tükrére krónikát írni. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1980.

Az író egyik utolsó, posztumusz megjelent műve János Zsimond korával foglalkozik.

 

365. Szentes Regináld: Zápolya János és Bebek Imre. In: Csiksomlyói iskoladrámák. Kiadták, bev., jegyz.: Alszeghy Zsolt – Szlávik Ferencz. Franklin Társulat, Bp., 1913. (Régi Magyar Könyvtár) 109-160. old.

Szentes Regináld csíksomlyói ferences tanár fordítása Kovács Pál 1724-ben Kolozsvárott megjelent latin nyelvű drámájából. A művet 1780-ban mutatták be.

 

366. Szomory Dezső: II. Lajos király. Dráma három felvonásban, négy képben. Athaeneum, Bp., 1922. (Királydrámák IV.)

A művet a szerző a második világháború idején írta, mely az „összeomló világ lírai látomása” (Hegedűs Géza) lett.

Ismertetés: Szerb Antaltól: Nyugat, 1922. 4. sz. <http://epa.oszk.hu/00000/00022/00311/09451.htm>

 

367. TéglásyImre: Az áruló nagyúr. (Ifjúsági regény) Móra, 1987. 255 old.

A regény Perényi Péter történetét dolgozza fel.

 

→ Lásd még: 399, 400, 404, 405

Függelék

 

 

1. Helyi erők, közösségek útkeresése a két király között

A korszakra vonatozó helytörténeti és regionális jellegű munkák válogatott bibliográfiája.

 

368. Capesius, Bernhard: Der Hermannstädter Humanist Georg Reicherstorffer. Forschungen zur Volks- und Landeskunde, 10(1967). 35-62. old.

 

369. Capesius, Gottfried: Hermannstadt während der Kronstreitigkeiten zwischen König Ferdinand I. und dem Usurpator Zápolya, 1526-1536. In: Programm des Gymnasiums zu Hermannstadt und der mit demselben verbundenen Lehranstalten für as Schuljahr 1855-56. Hermannstadt, 1856. 3-29. old.

<http://books.google.hu/books?id=ADE_AAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=hermannstadt+w%C3%A4hrend&hl=hu&sa=X&ei=_LFaUvDCDsPnswaFuYCICQ&ved=0CDYQ6AEwAA#v=onepage&q=hermannstadt%20w%C3%A4hrend&f=false>

 

370. Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai, 1526-1616. A Rákóczi Múzeum Baráti Köre, Sárospatak, 1989. (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei, 28.)

 

371. Fabritius Károly: Pemfflinger Márk szász gróf élete, különös tekintettel a reformatió elterjedésére az erdélyi szászok között (Székfoglaló értekezés). MTA, Bp., 1875. (Értekezések a történettudományi osztály köréből)

 

372. Gooss, Roderich: Die Siebenbürger Sachsen in der Planung deutscher Südostpolitik von der Einwanderung bis zum Ende des Thronstreites zwischen König Ferdinand I. und König Johann Zápolya (1538). Luser, Wien, 1940. (Volkstum im Südosten) 443 old.

 

373. Höchsmann, J.: Siebenbürgische Geschichte im Zeitalter der Reformation. I-II. Buch. In: Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde, 1908-1909.

 

374. Iványi Béla: Eperjes városa és az 1526-28. évi hadjáratok Hadtörténelmi Közlemények, 1910. 446-456. old.

 

375. Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541. In: Tanulmányok Budapest múltjából IX. Szerk.: Dr. Németh Károly – Dr. Budó Jusztin. Bp., 1941. 32-84. old.

A cikk rengeteg levéltári forrás alapján rekonstruálja Buda és Pest történetét, kitekintve az országos viszonyokra is. Főként az 1540-41. évi eseményekre koncentrál.

 

376. Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története. II. kötet. Főszerk.: Gerevich László. Bp., 1973. 95-240. old.

A kötet vonatkozó fejezete áttekinti Buda és Pest történetét, társadalmi és etnikai szerkezetét, gazdasági helyzetét, művelődési viszonyait stb., a város történetének legfőbb fordulópontjai (a németek egyenjogúsítása, a németek elűzése és a város török kézre jutása) között.

 

377. Kulcsár Péter – Horváth Ferenc – Szakály Ferenc: A szabad királyi város (1498-1543). In: Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk.: Kristó Gyula. Szeged, 1983. 445-533. old.

A nagymonográfia vonatkozó fejezete Szeged közjogi státusának, városképének, társadalmi szerkezetének, kulturális életének bemutatása után elemzi a város Jagelló-kori és 1526 utáni politikai életben játszott szerepét.

 

378. Schuller, R.: Andreas Beuchel. Ein Beitrag zur Bistritzer Stadtgeschichte in dem Zeitalter des Thronstreites zwischen Ferdinand I. und Zapolya. In: Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde, 1890. 5-72. old.

 

379. Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe? Agria, 27-28(1991-1992). 181-206. old.

 

380. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566.) In: Tanulmányok Tolna megye történetéből, II. kötet. Szerk.: Puskely Attila. Szekszárd, 1969. 5-87. old.

 

381. Szakály Ferenc: A két „pécsi” Schreiber Farkas. In: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Balassi Kiadó, Bp., 1995. (Humanizmus és reformáció) 33-91. old.

A tanulmány számos adatot tartalmaz Pécs város útkeresésére, a városvezetés politikai döntéseinek hátterére, a Dél-Dunántúl kereskedelmi kapcsolataira, és Szapolyai gazdaságpolitikájára is.

A tanulmány első változata, mellékletében latin és német dokumentumokkal, megjelent: In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1975-76. Felelős szerk.: Uherkovich Ákos. Pécs, 1977. 75-103. old.

 

382. Szakály Ferenc: A dél-dunántúli hadszíntér, 1526–1543. In: Pécs a törökkorban.Szerk.: Szakály Ferenc. Pécs, 1999. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) 17-50. old.

 

383. Veress Endre: Hunyadvármegye János király és Izabella királyné korában 1511-59. In: Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve, 15. Déva, 1904. 50-72. old.

Megjelent különlenyomatként is.

 

384. Wittstock, Heinrich: Die Stellung von Bistritz im Thronstreit zwischen Ferdinand I. und Zápolya und sein Verhältniss zum Peter, Fürsten der Moldau. In: Neuntes Programm des evangelischen Gymnasiums zu Bistritz in Siebenbüren. 1860. 3-45. old.

<http://books.google.hu/books?id=i8MAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Die+Stellung+von+Bistritz&hl=hu&sa=X&ei=_bdaUt6WL-G04ATs64HoBQ&ved=0CDYQ6AEwAA#v=onepage&q=Die%20Stellung%20von%20Bistritz&f=false>

A tanulmány mellékletében a szerző okleveleket közöl; Szapolyainak Báthory Istvánhoz írt, 1529. júliusi és Beszterce városához írt 1530. áprilisi levelei: 42; 44. old.

 

→ Lásd még: 395, 396, 407

 

 

2. Szakdolgozatok és doktori disszertációk Szapolyai János uralkodásával és családjával kapcsolatban

Szapolyai János uralkodásáról, a vele kapcsolatos eseményekről készített szakdolgozatok és doktori disszertációk válogatott bibliográfiája.

 

385. Botlik Richárd: Szapolyai János és I. Zsigmond (1506-1548) kapcsolata. (Szakdolgozat. Témavezető: dr. Horn Ildikó tanszékvezető egyetemi docens) ELTE BTK Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, Bp., 2002.

A dolgozat egyes részletei elérhetőek az interneten is: <http://www.szapolyai.hupont.hu/15/vedobastyak-szovetsege>

 

386. Botlik Richárd: Szapolyai János és VIII. Henrik kapcsolata. Adalékok a Mohács utáni magyar-angol szövetség történetéhez. (Doktori disszertáció) ELTE BTK, Bp., 2009.

A disszertáció tézisei: <http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=4671>

 

387. Dolleschall, Karla: Ferdinand I. und die Sächsische Nationsuniversität im Thronstreit gegen Johann Zápolya. (Dissertation) Karl-Franzens-Universität, Graz, 1951.

 

388. Erdős Zoltán: Legitimáció és török szövetség. (Szakdolgozat. Témavezető: Prof. Varga J. János egyetemi docens) PTE BTK Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék, Pécs, 2008. 76 old.

 

389. Jáhner Eszter: Szapolyai János alakja a magyar történetírásban. (Szakdolgozat) ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar, Bp., 1989. 70 old.

 

390. Locsmándi Dániel: A Szapolyai testvérek története. Szapolyai Imre és István életpályája. (Záródolgozat. Témavezető: Dr. Dreska Gábor egyetemi tanársegéd) ELTE BTK, Budapest, 2010. 76 old.

 

391. Nagy Péter: Szapolyai János és a mohácsi csata. (Szemináriumi dolgozat. ELTE BTK történelem szak) Budapest, 2013.

<http://www.szapolyai.hupont.hu/39/nagy-peter-szapolyai-janos-es-a>

 

392. Sármási Zoltán: Szapolyai János uralkodásának főbb kérdései. (Szakdolgozat. Témavezető: Dr. Tóth Sándor László egyetemi docens) SZTE BTK Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, Szeged, 2010. 28 old.

 

→ Lásd még: 397

 

Kiegészítések, pótlások

 

 

393. B. Szabó János: Mohács. Rubicon, 24(2013): 8. sz. 4-19. old.

 

394. Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). Athaeneum, Bp., 1896. (A magyar nemzet története, 4. Szerk.: Szilágyi Sándor)

<http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/>

 

395. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1921-1943.

A korszakra vonatkozó dokumentumok találhatók az alábbi kötetekben:

1/7. kötet: Oklevelek, levelek és iratok 1521-től 1531-ig. 1929. 465 old.

2/2. kötet: Végrendeletek, közgyülési jegyzőkönyvek, polgárkönyvi feljegyzések és különféle számadások 1400-tól 1541-ig. 1931. 492 old

2/5. kötet: Különféle számadások és adójegyzékek 1489-től 1530-ig. 1938. 501 old.

 

396. H. Németh István: Städte zwischen zwei Königen. Die politische Aktivität des oberungarischen Städtebundes zwischen 1526 und 1536. In: Maria von Ungarn (1515-1558.) Eine Renaissancefürstin. Szerk.: Fuchs, Martina – Réthelyi, Orsolya. Münster, 2007. 133-152. old.

 

397. Horváth Réka: Szapolyai János uralkodása és a könyvek tiltása. (Szakdolgozat. Témavezető: Hegyi Ádám) SZTE Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék, Szeged, 2012.

 

398. Illik Péter: Történészek, viták a 16-17. századi magyar történelemről. L’Harmattan, 2011. 37-65. old.

A kötet vonatkozó fejezete a Mohács-vita történetét, a főbb álláspontokat és érveket rekonstruálja, jól áttekinthető stílusban, gazdag bibliográfiával.

 

399. Kemény Zsigmond: Izabella királyné és a remete. 1837-38.

A regény cselekményét az özvegy királyné és Fráter György küzdelme jelenti. Nagyrészt kéziratban maradt mű, részletei jelentek meg az Athaeneum 1840. évfolyamában, és a Nemzeti Társalkodó 1841. évfolyamában.

 

400. Kemény Zsigmond: Zord idő. (Történeti regény) I-IV. kötet. Pest, 1858.

<http://www.mek.oszk.hu/05600/05620/05620.htm>

Az először a Budapesti Szemle hasábjain 1857-58-ben megjelent regény a kétféle embertípust megtestesítő testvérpár, a Komjáthi testvérek küzdelméről szól, ennek történeti hátterét a Buda elfoglalása körüli évek eseményei adják.

Ismertetés: Budapesti Szemle, 11(1883). 459-466. old.

Németül: Rauhe Zeiten. Ford.: Weber, Otto – Opitz, Theodor. Pest – Zürich, 1859-1867.

 

401. Mályusz Elemér, Dr.: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei, 1531-49. I. közlés. Levéltári Közlemények, 1(1923): 1-2. sz. 126-146. old.

<http://mol.arcanum.hu/digilib/opt/a091002.htm?v=pdf&a=start>

Összesen 14 levelet közöl az 1531 és 1538 közti évekből, regesztákkal és jegyzetekkel, valamint a forráscsoportot bemutató bevezetővel.

 

402. Molnár Dezső Szulpicz: Zermegh János emlékirata. Történelmi forrástanulmány. Kőszeg, 1896. 57 old.

 

403. Ritoók Zsigmondné: Politikai szatíra Magyarországon a XVI. században. Irodalomtörténeti Közlemények, 75(1971): 3. sz. 265-277. old.

<http://epa.oszk.hu/00000/00001/00271/pdf/itk00001_1971_03_265-277.pdf>

 

404. Szigligeti Ede: Kinizsi. (Vígjáték három felvonásban) Eggenberger, Pest, 1844.

<http://books.google.hu/books?id=FwdUAAAAcAAJ&pg=PA59&dq=Z%C3%A1polya&hl=hu&sa=X&ei=92GKUs38G8GF4AS2vIHoDQ&ved=0CE4Q6AEwBQ#v=onepage&q=Z%C3%A1polya&f=false>

A színmű a Jagelló-korba kalauzolja az olvasót, egyik főhőse Szapolyai István.

 

405. Szigligeti Ede: Mátyás fia. (Dráma öt felvonásban) A szerző kiadása, 1847.

<http://books.google.hu/books?id=irVWAAAAcAAJ&pg=PA45&dq=Z%C3%A1polya&hl=hu&sa=X&ei=92GKUs38G8GF4AS2vIHoDQ&ved=0CD0Q6AEwAg#v=onepage&q&f=false>

A dráma egyik fontos szereplője Szapolyai István „osztrákországi helytartó”.

 

406. Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel mivelődésére. I. kötet. Heckenast, Pest, 1866. 177-272. old.

<http://books.google.hu/books?id=COABAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false>

A szerző a vonatkozó fejezetekben áttekinti Erdély történetét Szapolyai vajdaságának kezdetétől 1540-ig.

 

407. Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában, 1526-1686. Pécsi Hittudományi Főiskola – Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2009. 12-45. old.

Ismertetések:

Bagi Zoltántól: Hadtörténelmi Közlemények, 123(2010): 1-2. sz. 361-363. old.

Erdős Zoltántól: Egyházfórum, 2010. 1. sz. 33-34. old.