Ideiglenesen a Szapolyai honlap lehetőséget ad azon tehetséges szerzőknek is, akik nem kimondottan Szapolyai János korával foglalkoznak. A jövőben induló kora-újkoros honlap megszületéséig a kedves olvasó ezen dolgozatokat a www.szapolyai.hupont.hu felületen olvashatja. (Üdvözlettel: a szerkesztő.)

Kasza Lilla: A 15 éves háború: Esztergom 1595. évi ostroma

(ELTE-BTK, Kézirat, 2013 decembere) 

 

 

1. Az erőegyensúlyok alakulása 1595-re

Az 1568-as drinápolyi béke megkötése után mind az európai hatalmak, mind az Oszmán Birodalom komoly gazdasági gondokkal néztek szembe. Az Oszmán Birodalomban gyakoriakká váltak a lázadások, mert a janicsárok és szpáhik nem kapták meg időben a járadékaikat. A Habsburgok a lengyel trón megszerzésében látták a lehetőséget arra, hogy helyzetükön javítsanak.[1] Továbbra is erőfeszítéseket tettek a lengyel trón elfoglalásáért és viselték a lengyel királyi címet. A Haditanács a végvárrendszer megerősítését tűzte ki célul, de szigorúan a béke fenntartása érdekében. Mindenféleképpen igyekeztek elkerülni a háborút, 1590-ben meg is hosszabbították a drinápolyi békét további nyolc évre.

Az Oszmán Birodalomban azonban egyre inkább előtérbe került a háborút támogató párt, már 1590-től folyamatosan igyekeztek elkerülni az európai hatalmak összefogását és mind hadi mind diplomáciai téren előkészíteni egy támadást. A gyenge kezű szultán, III. Murád helyett a döntés Kodzsa Szinán pasa kezébe került. Arra törekedett, hogy Rudolfot lemondassa a magyar trónról vagy a magyar főurak egyikét meggyőzze arról, hogy Magyarországot vazallus államá tegyék.[2] Ebből a célból az erdélyi fejedelemnek és több magyar nagyúrnak is levelet küldött, azonban a magyarok már idejét látták egy törökellenes háborúnak, nem keresték a békés megoldásokat. A török hadjárat célja Bécs és Prága elfoglalása lett volna, de szigorúan csak Magyarország  bekebelezése után. Ennek sikeréhez igyekeztek az oszmánok leszerelni a környező államokat, nehogy segítséget nyújtsanak a magyaroknak.[3] Elsősorban a Lengyelországgal való kiegyezésre fektettek hangsúlyt: 1591-ben megegyezési szerződést kötöttek, és a lengyelek ezután nem is voltak hajlandóak csatlakozni az alakuló Keresztény Koalícióhoz. Velencét gazdasági okok tartották távol a belépéstől.

A Keresztény Koalíció szervezéséhez VIII. Kelemen pápa látott hozzá, aki egy szövetség létrehozásában látta a török kiűzésének lehetőségét. A kolalíció tagjai a Szentszék, Toscana, a német fejedelemségek és Rudolf országai lettek. 1595. januárjában végül az erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond is a csatlakozás mellett döntött az eseményekkel teli erdélyi hónapok után. A Prágában megkötött szövetségben kimondták, hogy nem köthetnek különbékét a törökkel és Zsigmondot Rudolf elismeri az önálló Erdélyi Fejedelemség fejének.

 1594-ben a Regensburgban tartott birodalmi gyűlésen törökellenes segélyt hagytak jóvá Rudolfnak, amiből nagyobb számú zsoldos hadsereget tudott felszerelni. Rudolf ezenkívül komoly törökellenes propagandával fordult nyugat felé, de eredményeket csak a háború elkezdése után elért kisebb sikerek láttán tudott elérni ezzel a módszerrel.[4]

Ha az időpontokat figyeljük, akkor láthatjuk, hogy az Oszmán Birodalom már évek óta ezt a háborút készítette elő körültekintően, míg az európai hatalmak és Rudolf komoly késésben voltak. Az 1593-ban megküldött hivatalos hadüzenet után fogtak neki komolyabban a kapcsolatok és összefogás kiépítéséhez és a csapatok felszereléséhez. Eleinte úgy tűnt, hogy ez behozhatatlan hátrányt jelent a császári csapatoknak. A háború kitörése után mindkét oldalon értek el sikereket és voltak kudarcok is. Magyarország számára nagy csapás volt Győr eleste 1594. szeptemberében és Esztergom sikertelen ostroma. Istvánffy Miklós történetíró művéből és Illésházy István nádor feljegyzéseiből levonható, hogy Esztergom első ostromának hibáját abban látták, hogy Mátyás főherceg fővezérként nem a legmegfelelőbb vezetőnek minősült[5] és a hadsereget sem fegyelmezte eléggé. A táborban züllés volt, a katonák nem voltak motiváltak a vár elfoglalásában.

2. A császári hadsereg felépítése

            Rudolf nagy reményekkel állt a háború folytatásához: elsősorban egy ütőképes hadsereg megszervezésén fáradozott és igyekezett megfelelő fővezért találni hadserege élére. Ezért II. Fülöp spanyol király hajóhadának parancsnokát, Karl Mansfeldet hívta meg erre a posztra, aki már 1595. május 9-én jelentkezett is a prágai udvarban. A főparancsnok továbbra is Mátyás főherceg volt, Mansfeld a főparancsnok-helyettesi rangot kapta meg. Fontos szerepet játszott még a hadsereg rendezésében Karl burgaui őrgróf, aki a főtábormesteri rangot töltötte be. Sok más feladata mellett kijelölte a hadsereg útját és felügyelte az élelemrendtartást.

            Nikolas Gabelmann 1595. november 25-i kimutatását figyelembe véve a hadsereg nagysága 57 245 fő volt. Valójában ennyien egyszerre nem tartózkodtak soha a táborban, állandóan érkeztek segédcsapatok és hagyták is el a tábort.[6] Gabelmann kimutatásának száma majdnem megegyezik Istvánffy munkájában becsült hatvenezer katonával. A sereg nagyrészét német zsoldosok tették ki, összesen a tábor 44%-át. A zsoldba fogadott katonákkal zsoldbafogadási szerződéseket kötöttek, amelyek a feladatokat tartalmazták. A katonák három hónapra szerződtek el, de szükség szerint tovább is szolgálhattak. Zsoldjukat a katonai szemle napjától számították, általában havonta 4 rajnai forintot kaptak.[7] A hadseregben mind lovaskatonák, mind gyalogosok nagy számban megtalálhatóak voltak.

3. Esztergom 1595-ös ostroma

            Az Oszmán Birodalom trónján váltás történt 1595. januárjában. III. Murád szultán halálával fia, III. Mehmed került a trónra, aki feladatának látta a Magyarországon elkezdett háború folytatását. A császáriak ekkor már felkészültek voltak egy háborúra. Mansfeld az Óvár feletti táborban várta be a segítségükre küldött csapatokat, némelyek azonban csak az ostrom közben érkeznek meg. Háromezer cseh lovassal érkezett Wilhelm Terzka, Sziléziából hétszáz huszár, hatszáz archebusier Karl Tettau lovag vezetése alatt, kétezer vallon, tizenháromezer ember a pápától, háromezer milánói zsoldos jött még az ostromra. A várban tartózkodó törökök számát nem lehet pontosan megbecsülni, de az a tény, hogy Budáról többször is megpróbálkoztak embereket és ellátmányt juttatni a várba, arra utal, hogy nem voltak rendesen felkészülve az ostromra.[8] Annak, hogy a törökök egy Buda körüli igen fontos várat nem erősítettek meg eléggé valószínűleg az volt az oka, hogy a szultán ebben az időben a vazallus államai -Havasalföld és Moldva- ellen vezetett hadjáratot.

            A császári seregek július 1-én váratlanul vonulnak Esztergom alá. Az előzőleg megtévesztésként tett lépések meghozták az eredményt. Mivel esős időszakban a Dunán csak Tatánál lehetett átkelni, a török azt hitte, hogy Mansfeld erre fordul vagy az előző évben elfoglalt Győr ellen vonul. Tehát az esztergomi támadás a meglepetés erejével hatott. Mansfeld igen körültekintő módon biztosította a terepet az esetleges felmentősereg támadása ellen. A vár körüli hegyeken épített őrtornyoknak a későbbiekben valóban nagy szerepe lett. Ebben is az olasz és belga építőmesterek munkáját láthatjuk, a tizenöt éves háborút tárgyaló művekben kiemelik Cornelius és Cogorano Claudius szerepét. Mansfeld a sereget igen szigorú rendben tartotta, semmiféle kicsapongást nem engedélyezett. Istvánffy Miklós a munkájának a tizenötéves háborúról szóló fejezetében Mansfeldet igen szakképzett és fegyelmezett katonának írta le. A humanista írókra jellemzően személyiségét becsülte nagyra.  

Az ostrom alatt szinte végig ágyúzták az előző évi ostrom után még ki nem javított falakat. Petárdákat a kapuk belövéséhez nem tudtak alkalmazni az időjárási viszonyok miatt: viszonylag gyakran esett az eső, átnedvesedtek és használhatatlanná váltak. Ennek ellenére az összes lehetőséget és hadi újítást kihasználták, hogy mihamarabb bevegyék a várat. Kis megerősített hajókon felfegyverzett embereket szállítottak a falak alá, emiatt július 10-én kisebb csata alakult ki itt, de nagyobb eredményt nem értek el. A törökök elragadták és elégették a hajókat. A budai törökök a Dunán többször is megpróbáltak hajóval feljutni, ezeket Pálffy Miklós a folyó egyik oldaláról, Mansfeld pedig a másikról ágyúval elkergette. Egy alkalommal jutott be a várba egy viszonylag nagyobb számú török csapat, a táborban támadt hanyagság miatt. Az ostromot a Párkánynál levő törökök is zavarták, ezért Pálffy Milkós és Nádasdy Ferenc elfoglalták Párkányt, így biztosítva a további zavartalan támadásokat.

Felmentősereg először augusztus 4-én érkezik a vár alá. Oszmán győri pasa és Lala Mehmed anatóliai beglerbég a Szent György mezőn át támadt a Vízivárosra, míg Szinánpasazáde Mehmed a Rácváros irányába vonult.[9] Nagyobb csata bontakozott ki, de a jól szervezett császári csapatok győzedelmeskedtek és a törökök táborát is kifosztották, számtalan sátrat szereztek így meg. Az öröm azonban mégsem volt felhőtlen: Karl Mansfeld megbetegedett vérhasban és hiába tért vissza Komáromba pihenni, augusztus közepén meghalt.

Az ostrom Mátyás főherceg vezetése alatt folytatódott, igyekeztek betartani Mansfeld előre eltervelt lépéseit, amelyeket Medici János közvetített. A Viziváros elfoglalása után a török védőknek már nem sok esélyük volt. A budai pasa kötelességének érezte újra megpróbálni az ostromlottak felszabadítását, főleg, hogy a fősereg nem is tartózkodott Magyarország területén, de második alkalommal is sikertelenül járt. Eddigre már a császári táborban is megoszlásokat láthatunk, Pálffy komoly személyes viszályba keveredett a burgund herceggel, ezért nem is vett részt ebben az összecsapásban. Nádasdy és a segítségére siető Oberenbruck nyerték meg a csatát.

Szeptember elején a törökök megadták magukat. A megadásnak több oka is lehetett. Egyes kutatások szerint az élelem és vízhiány okozta a megtörésüket, mások pszichés okokat látnak a feladás mögött. Inkább a második elmélet helytálló, mivel maradtak feljegyzések arról, hogy a bevonuló császári csapatok bőséges élelem és vízellátmányt találtak a várban.[10] Istvánffy művéből kiderül, hogy a császáriak egy csellel azt hazudták, hogy elfogták az össz olyan vezért, aki felmentésükre jöhetne. A törökök igen kedvező körülmények között hagyták el a várat: még harminc teherszállító hajót is kaptak a keresztény csapatoktól, hogy eljuthassanak Visegrádig. Innen vissza kellett volna küldeniük a hajókat, ez azonban elmaradt, ezért a visegrádi vár elfoglalása után az ottani törököket szolgasorba taszították a császáriak, hogy csökkentsék a kárt.

Esztergom élére parancsnoknak Pálffy Miklóst nevezték ki és gondosan rendelkeztek  a vár rendbehozásáról is. Prinzenstein Albert János hadimérnököt bízták meg azzal, hogy a várat megerődítse és a falakat rendbehozza. Esztergom visszafoglalása után véget ért a császári csapatok Duna-menti hadművelete. Több kisebb várat még elfoglaltak: Visegrádot, Vácot, Babócsát és Petrinját is. Buda ellen vonulást azonban nem kockáztatták meg, ezt sok magyar, köztük Istvánffy Miklós is igen sérelmezték, ugyanis elég erősnek érezték a császári csapatokat.

Esztergomot sajnos nem tudták sokáig a kezükben tartani, mivel 1605. október 3-án az a Lala Mehmed pasa foglalta vissza a várat, akit egyszer elűztek a felszabadítási próbálkozások során-ezután már török kézen is maradt egészen a nagy felszabadító háborúig.

 

 

4. Bibliográfia

1. Bagi Zoltán Péter: Esztergom 1595-ös ostroma (letölthető: http://www.aetas.hu/1999_4/99-4-6.htm 2013.11.24.)

2. Bagi Zoltán Péter: Az 1595-ben Esztergom ostromára rendelt császári hadsereg szervezete és felépítése. (letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00017/05bagi.htm 2013.11.24.)

3. Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Magyar Helikon, Bp., 1962.

4. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében. I. köt. Korona Kiadó, Bp., 1999.

5. Tóth Sándor László: A “szináni ajánlat” (letölthető: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00021/2002-1-12.html 2013.11.24.)

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Kasza Lilla: A 15 éves háború: Esztergom 1595. évi ostroma
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2026 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat