II. Kiadott források

 

Elbeszélő forrásnak tekintem a 16-17. század során keletkezett naplókat, visszaemlékezéseket és történetírói műveket. Bár a 16. század végi és 17. századi szerzők már nem első kézből tudósítanak, de számos (azóta sok esetben elveszett) primér forrást is használtak, másrészt a szakirodalom általában elsődleges forrásként hivatkozik rájuk.

A jegyzék – a parttalanság elkerülése érdekében – csak azokat az iratkiadásokat tartalmazza, amelyekben Szapolyai Jánosra, tetteire és azok megítélésére közvetlen utalást tartalmazó dokumentumok olvashatóak. Minden esetben külön kiemeltem a Szapolyai János által küldött, és a hozzá érkezett leveleket.

 

Az elbeszélő források esetében nem a gyűjteményes kötetet tüntettem fel első helyen, hanem magát a forrást; így egyrészt könnyebben visszakereshetőek az egyes források, másrészt jobban nyomon követhetőek azok különböző kiadásai.

 

 

1. Általános, a korszak egészét átfogó források

 

 

1.1. Szöveggyűjtemények

 

29. Magyar história 1526-1608. (Forrásgyűjtemény) Szerk.: Nagy Gábor. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, H.n., É.n.

A kötet vegyes típusú forrásokat ad közre másodközlésben, magyar fordításban, általában rövidítve. János királyra vonatkozóan elsősorban diplmáciai iratokat közöl.

 

30. Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról – Perényi Péter élete és halála. Vál., a szöveget gond., bev., jegyz.: Téglásy Imre. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985. (Magyar ritkaságok)

Sztárai – Vincenzo Guidoto velencei követhez írt – munkája rövid áttekintést ad II. Ulászló, II. Lajos és Szapolyai János uralkodásáról, felvonultatva számos Szapolyai-ellenes anekdotát. A kötet második részében Perényi Péter politikai szerepére vonatkozó dokumentumrészletek olvashatóak, több utalással János király politikájára és személyére is.

 

 

1.2. Okiratok, levelek

 

31. A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai. II. kötet. Közreadja: Tóth Péter. Miskolc, 2003.

A kötet összesen 215, jobbára diplomáciai vonatkozású, illetve János király házasságára vonatkozó iratot tartalmaz, rövid bevezetéssel, a levelekben szereplő lengyel személyiségek rövid életrajzával, és mellékletben néhány képpel.

 

32. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei 1289-1556. II. kötet. 1485-1556. Közzéteszi, bev.: Jakó Zsigmond. Akadémiai Kiadó, Bp., 1990.

A kötet különböző birtokügyek okiratainak regesztáit közli, melyekben Szapolyai erdélyi vajdaként vagy már királyként intézkedett, illetve egyéb módon kapcsolódott hozzájuk.

 

33. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái, 1527-1541. Ford., szerk., bev.: Bilkei Irén. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 47.) 135 old.

A kötet János király több, főként birtokügyekben tett intézkedését közli.

 

34. Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése. Források a Habsburg - magyar kapcsolatok történetéhez. I. kötet. 1526-1532. Közreadja, bev.: Erdélyi Gabriella. Bp., 2005. (Lymbus könyvek)

Thurzó Elek levelei számos utalást tartalmaznak János királyra és környezetére. A gazdag okmánytár használatát nagyon jó bevezetés és bőséges regeszták könnyítik.

 

35. Bucholtz, Franz Bernhard von: Geschichte der Regierung Ferdinand des Ersten. Aus gedruckten und ungedruckten Quellen. Urkunden-Band. Wien, 1838. 744 old.

<http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/display/bsb10015425_00003.html?contextSort=score%2Cdescending&contextType=scan&contextRows=10&context=Z%C3%A1polya>

A kötet 1524 és 1564 közötti, latin, német és francia nyelvű leveleket és okiratokat közöl, melyek több helyen tartalmaznak utalást János királyra és Ferdinánd vele szembeni politikájára.

 

36. Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. kötet. 1521-1529. Szerk.: Bunyitay Vince – Rapaics Rajmund – Karácsonyi János. Szent István Társulat, Bp., 1902.

<http://archive.org/stream/egyhztrtnelmiem00unkngoog#page/n12/mode/2up>

Alapvető jelentőségű, rendkívül gazdag forráskiadvány, használatát rövid regeszták és nagyon jó mutatók könnyítik. A kötet húsz darab, János királyhoz küldött, vagy közvetlenül tőle származó iratot (adomány- és ítéletleveleket, misszliseket) tartalmaz.

 

Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. II. kötet. 1530-1534. és három függelék. Szerk.: Bunyitay Vince – Rapaics Rajmund – Karácsonyi János. Szent István Társulat, Bp., 1904.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06011001/2_0_1_pg_3.html>

A kötet egy tucat, részben diplomáciai és belpolitikai jellegű iratot közöl János királytól.

 

Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. III. kötet. 1535-1541. Szerk.: Bunyitay Vince – Rapaics Rajmund – Karácsonyi János. Szent István Társulat, Bp., 1906.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06011001/3_0_1_pg_3.html>

A kötet számos diplomáciai és belpolitikai tartalmú iratot, és egyéb, János király által küldött, vagy hozzá érkezett missziliseket közöl.

 

37. Enyingi Török Bálint. Bev., közzéteszi: Bessenyei József. Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1994.

<http://mek.oszk.hu/02200/02211/>

A kötet Török Bálint életére, politikai pályájára és családi kapcsolataira vonatkozó iratokat közöl, számos magyarországi és külföldi levéltár anyagából. A forrásszövegek kontextusát hosszú bevezető tanulmány adja meg, a dokuemtumok használatát bőséges regeszták és pontos mutatók könnyítik. János királyra vonatkozóan belpolitikai vonatkozású iratokat (megbízólevelek, adományok, parancsok stb.) közöl.

 

38. Hazai okmánytár. II-III. kötet. Kiadja: Nagy Imre – Páur Iván – Ráth Károly – Véghely Dezső. Győr, 1865-66.

Reprint: Pápa, 2004.

A sorozat kötetei főként adományleveleket, kinevezéseket és parancsleveleket közölnek. Az olvasót rövid regeszták és jó mutatók orientálják.

 

Hazai okmánytár. IV. kötet. Kiadja: Nagy Imre – Stummer Arnold – Ráth Károly – Véghely Dezső. Győr, 1867.

Reprint: Pápa, 2004.

 

Hazai okmánytár. V. kötet. Kiadja: Ipolyi Arnold – Nagy Imre – Véghely Dezső. Győr, 1873.

Reprint: Pápa, 2004.

 

Hazai okmánytár. VII. kötet. Kiadja: Ipolyi Arnold – Nagy Imre – Véghely Dezső. Bp., 1880.

Reprint: Pápa, 2004.

 

39. Hegedűs Attila – Papp Lajos: Középkori leveleink 1541-ig. Tankönyvkiadó, Bp., 1991.

A kötet 242, 1474 és 1541 között keletkezett magyar nyelvű levelet, összeírást, feljegyzést stb. közöl betűhív átiratban és fakszimilékkel, regesztákkal és bevezetéssel. A függelékben további 60 dokumentum korábbi kiadásának kritikáját adja. A közölt iratokban számos utalás található János királyra vonatkozóan. Báthory István nádornak János királyhoz küldött levele 1531-ből: 226. old.

 

40. Kasza Péter: Brodarics István levelezése. Argumentum Kiadó, Bp., 2012. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova 16.)

A kötet összesen 349, 1505 és 1539 között íródott levelet, és néhány verset ad közre latin eredetiben, összefoglalókkal.

Ismertetés: <http://www.mult-kor.hu/20120614_brodarics_istvan_levelezesei_konyvben>

 

41. Károlyi Árpád: Fráter György levelezése s egyébb őt illető iratok. I. közlés. Történelmi Tár, 1878. 209-270. old.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/1_0_2_pg_209.html>

Fráter György életére és pályafutására vonatkozóan 1535-től 1551-ig ad közre iratokat összesen nyolc közlésben; a János király életére vonatkozó anyagok az I. közlésben olvashatóak.

 

42. Kemény Lajos, ifj.: Szapolyai-oklevelek Kassa város levéltárából. In: Közlemények Szepes vármegye múltjából, 5(1913.)

 

43. Kollányi Ferenc: Regesták a romai és parmai levéltárakból. Történelmi Tár, 1905. 311-376. old.

<http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04111201/28_0_2_pg_311.html>

Közvetlenül Szapolyaira vonatkozó iratok kivonatai: 319; 333. old.

 

44. Kujáni Gábor: Brodarics István levelezése 1508-1538. I-II. közlemény. Történelmi Tár, 1908. 258-293; 321-346. old.

<http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04111201/31_0_2_pg_258.html>

<http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04111201/31_0_2_pg_321.html>

Rövid bevezetéssel és jól használható regesztákkal.

 

45. Laszowski, Emilij: Monumenta Habsburgica regni Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae. Vol. I. 1526-1530. Zagreb, 1914. (Monumenta spectantia historiam slavorum meridionalium, 35.)

Főként Horvátország, Szlavónia és a Dél-Dunántúl politikai és katonai eseményeire vonatkozó levelek, nagyrészt latin, kisebbrészt német és olasz, elszórtan magyar nyelven, nagyon szűkszavú regesztákkal. A hely- és névmutató néhol hiányos.

 

Laszowski, Emilij: Monumenta Habsburgica regni Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae. Vol. II. 1531-1540. Zagreb, 1916. (Monumenta spectantia historiam slavorum meridionalium, 38.)

János király levelei 1532-33-ból: 109; 141. old.

 

46. Lettere di principi – Fejedelmi levelek a pápának (1518-1578). Ford.: Kulcsár Péter – Nagy Gábor, bev, jegyz.: Nagy Gábor, átírta és kiadta: Bessenyei József. Bp. – Róma, 2002. (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma. Fontes)

<http://www.mek.oszk.hu/02200/02208/index.phtml>

János király levele a bíborosi kollégiumnak, Tarnów, 1528. máj. 21.: No. XXV/1.

 

47. Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. I. kötet. 1441-1538. Összeszedte s lemásolta: Hatvani [Horváth] Mihály. Pest, 1857. (Monumenta Hungariae Historcia. Diplomataria I.)

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06031002/1_0_1_pg_iii.html>

 

Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. II. kötet. 1538-1553. Összeszedte s lemásolta: Hatvani [Horváth] Mihály. Pest, 1858. (Monumenta Hungariae Historcia. Diplomataria II.)

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06031403/1_0_1_pg_iii.html>

 

48. Magyar történelmi okmánytár londoni könyv- és levéltárakból 1521-1717. Összeszedte s lemásolta: Simonyi Ernő. Pest, 1859. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria V.)

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06031403/1_0_1_pg_iii.html>

 

49. Majláth Béla: Oklevelek Maylád István történetéhez, I-II. közlés. Történelmi Tár, 1891. 621-638. old.; 1892. 75-95. old.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/14_0_2_pg_621.html>

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111201/15_0_2_pg_75.html>

Néhány levelet közöl János királytól az 1531 és 1538 közötti évekből.

 

50. Marczali Henrik: Regeszták külföldi levéltárakból. I. közlemény. Történelmi Tár, 1878. 417-498. old.

<http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04111201/1_0_2_pg_452.html>

Elsősorban diplomáciai iratok kivonatait közli János király uralkodásának korából: 457-468. old.

 

51. Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Acktenstücken. Erste Abtheilung. 1533-1559. Erster Band. Nuntiaturen des Vergerio 1533-1536. Bearb. von Friedensburg, Walter. Gotha, 1892. 616 old.

<http://archive.org/stream/nuntiaturberich02deugoog#page/n8/mode/2up>

Reprint: Frankfurt am Main, 1968.

A történeti kontextust, a levélírók életét, a forráscsoportot és a szövegek közlésének elveit bemutató bőséges bevezetővel. Az olasz és latin szövegek használatát alapos regeszták és mutatók könnyítik.

 

Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Acktenstücken. Erste Abtheilung. 1533-1559. Zweiter Band. Nuntiatur des Morone 1536-1538. Bearb. von Friedensburg, Walter. Gotha, 1892. 470 old.

<http://archive.org/stream/nuntiaturberich02deugoog#page/n686/mode/2up>

Reprint: Frankfurt am Main, 1968.

 

Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Acktenstücken. Erste Abtheilung. 1533-1559. Dritter Band. Legation Aleanders 1538-1539. Erste Hälfte. Bearb. von Friedensburg, Walter. Gotha, 1893. 537 old.

<http://archive.org/stream/nuntiaturberich03romgoog#page/n10/mode/2up>

Reprint: Frankfurt am Main, 1968.

A III. Pál pápától János királynak küldött, 1538. júl. 4-én kelt levél: 98. old.

 

Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Acktenstücken. Erste Abtheilung. 1533-1559. Vierter Band. Legation Aleanders 1538-1539. Zweite Hälfte. Bearb. von Friedensburg, Walter. Gotha, 1893. 638 old.

<http://archive.org/stream/nuntiaturberich13romgoog#page/n6/mode/2up>

Reprint: Frankfurt am Main, 1968.

 

Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Acktenstücken. Erste Abtheilung. 1533-1559. Fünfter Band. Nuntiaturen Morones und Poggios, Legationen Farneses und Cervinis 1539-1540. Bearb von Cardauns, Ludwig. Berlin, 1909.

Reprint: Frankfurt am Main, 1968.

 

52. Oláh Miklós II. Lajos és Mária királyné titkára, utóbb magy. orsz. cancellár esztergomi érsek-primás és kir. helytartó levelezése. Közli: Ipolyi Arnold. MTA, Bp., 1875. (Magyar történelmi emlékek. Monumenta Hungariae Historica. Első osztály: okmánytárak; 25.) 639 old.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06031401/0_0_1_pg_3.html>

 

53. Óváry Lipót: III. Pál pápa és Farnese Sándor Magyarországra vonatkozó diplomácziai levelezései (1535-1549.) Bp., 1879. (Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria. XVI.)

<http://archive.org/stream/iiiplppasfarnes00vgoog#page/n9/mode/2up>

A kötet János király országrészéről is szóló dokumentumokat közöl az 1-106. oldalon, regeszták nélkül, de alapos bevezetővel. János király 1539 decemberében kelt levele (Rorario nuncius levelének mellékleteként): 99. old.

 

54. Óváry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának oklevél-másolatai. 1-2. füzet. Bp., 1890-1894.

Gazdag és változatos (gazdasági, politikai, diplomáciai szempontból is jelentős) forrásanyag, megbízható, jóllehet regesztaként közli az egyes leveleket, okiratokat.

 

55. Pray, Georgius: Epistolae procerum regni Hungariae. Pars I. Complectens epistolas ab anno MCCCCXC ad MDXXXI. Posonii, 1806. 444 old.

<http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=nnc1.1002539055;seq=8;view=1up>

 

Pray, Georgius: Epistolae procerum regni Hungariae. Pars II. Complectens epistolas ab anno MDXXXI ad MDLIV. Posonii, 1806. 440 old.

<http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=nnc1.1002539101;seq=9;view=1up;num=3>

 

56. Schuller, Friedrich: Regesten zur Geschichte der siebenbürgischen Landesteile Ungarns von der Schlacht bei Mohács (29. Aug. 1526) bis zum Tode Johann Zapolyas (21. Juli 1540) In: Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde, 1908.

 

57. Šišić, Ferdo: Acta comitialia regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Vol. 1. Hrvatski saborski spisi, 1526-1536. Zagreb, 1912. (Monumentaspectantia historiam Slavorum meridionalium, 33.) 405 old.

A polgárháború eseményeire, a törökkel szembeni védekezésre és a gazdasági kapcsolatokra vonatkozóan sok adatot tartalmaz.

Ismertetés: Karácsonyi Jánostól: Századok, 47(1913): 4. sz. 290.291. old.

 

Šišić, Ferdo: Acta comitialia regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Vol. 2. Hrvatski saborski spisi, 1537-1556. Zagreb, 1915. (Monumentaspectantia historiam Slavorum meridionalium, 36.) 508 old.

 

58. Szabó Károly: Az erdélyi múzeum eredeti okleveleinek kivonatai, IV. közlemény. Történelmi Tár, 1890. 328-359. old.

<http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04111201/13_0_2_pg_328.html>

1514 és 1526 közötti, valamint az 1535 és 1540 közötti évekből Szapolyai János különböző birtokügyekben tett intézkedéseit közli.

 

59. Székely oklevéltár. I. kötet. 1211-1519. Szerk.: Szabó Károly. Magyar Történelmi Társulat Kolozsvári Bizottsága, Kolozsvár, 1872.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04121501/1_0_1_pg_1.html>

A kötet főként a székelységet érintő közigazgatási, igazságszolgáltatási, és birtokügyekben tett intézkedésekkel kapcsolatos okiratokat közöl, jól használható regesztákkal.

 

Székely oklevéltár. II. kötet. 1520-1571. Szerk.: Szabó Károly. Magyar Történelmi Társulat Kolozsvári Bizottsága, Kolozsvár, 1876.

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04121501/2_0_1_pg_1.html>

 

60. Theiner, Augustin: Vetera monumenta Slavorum meridionalium historiam illustrantia. Tomus primus ab Innocentio III. usque ad Paulum III. (1198-1549.) Romae, 1863.

<http://reader.digitale-sammlungen.de/en/fs1/object/display/bsb10940763_00005.html>

Reprint: Osnabrück, 1968.

A kötetben János király 1527 és 1540 között a pápához, illetve a bíborosi kollégiumhoz írt levelei olvashatóak: 595-648. old.

 

→ Lásd még: 401

 

 

1.3. Történetírói művek, évkönyvek, emlékiratok

 

61. Bethlen, Wolfgangus de: Historia de rebus Transsylvanicis. Tomus I-II. Ed. Benkő, Josephus. Cibinii, 1782.

Bethlen Farkas Fehér vármegyei főispán, majd erdélyi kancellár (1639-79) Erdély történetét a mohácsi csatától fogva 1609-ig dolgozza fel, számos levéltári forrást is idézve. A művet (a Thököly Imre betörése során elveszett eredeti kézirat híján) másolatokból összeállítva adta ki Benkő József.

 

Bethlen Farkas: Erdély története. I. kötet. A mohácsi csatától a váradi békekötésig. Ford.: Bodor András. Jegyz., mutatók: Pálffy Géza. Enciklopédia Kiadó, Bp. – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, [2000.]

A mű magyar fordítását rendkívül bőséges tárgyi jegyzetek, bibliográfia és képmellékletek kísérik, a használatot személy- és helynévmutató könnyíti.

 

Bethlen Farkas: Erdély története. II. kötet. A váradi békekötéstől János Zsigmond haláláig. Ford.: Bodor András, jegyz.: Kruppa Tamás. Enciklopédia Kiadó, Bp. – Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár. É.n. [2002.]

 

62. Borsos Sebestyén krónikája. In: Erdélyi történelmi adatok, I. kötet. Szerkeszti és kiadja: Gr. Mikó Imre. Kolozsvár, 1855. 9-37. old.

Marosvásárhelyi székely polgár, az 1490 utáni eseményeket Székely István krónikája alapján dolgozta fel, majd az 1560-as évektől 1583-ig a saját értesüléseivel folytatta azt.

 

63. Brutus János Mihály magyar királyi történetíró magyar históriája 1490-1552. I-III. kötet. A m. kir. Egyetemi könyvtár eredeti kéziratából a szerző életével közli: Toldy Ferenc és Nagy Iván. MTA, 1863-1876. (Monumenta Hungariae Historica. Magyar történelmi emlékek. Második osztály: Írók, 12-14. kötet)

Brutus János Mihály (Velence, 1517. – Gyulafehérvár, 1592.) 1574-től Báthory István udvari történetírója, Krakkóban írta meg Magyarország történetét, Bonfini művéhez kapcsolódva, János-párti szellemben. Munkája során erdélyi és lengyelországi okiratokat is használt forrásként.

Ismertetés: Garádytól: Budapesti Szemle, 11(1868). 442-460. old.

Reprint: Históriaantik Könyvkiadó, Bp., 2012.

Rövid részlete megjelent magyarul:

In: Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról – Perényi Péter élete és halála. Vál., a szöveget gond., bev., jegyz.: Téglásy Imre. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985. (Magyar ritkaságok) 202. old.

In: Humanista történetírók. Vál., a szöveget gond., jegyz.: Kulcsár Péter. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., é.n. [1977.] (Magyar remekírók) 427-437. old.

 

64. Chronik des Hieronymus Ostermayer, 1520-1561. In: Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens I. Hrsg.: Kemény, Joseph. Klausenburg, 1839. 1-68. old.

<http://archive.org/stream/deutschefundgrub01kem#page/n13/mode/2up>

A feltehetően bajorországi származású Hieronymus Ostermayer Brassó város orgonistájaként dolgozott, évkönyvében erdélyi, magyarországi és a román vajdaságokban lezajlott eseményeket örökítette meg.

 

65. Giovio, Paolo (Paulus Jovius): Historiarum suae aetatis libri XLV. 1497-1547. Basel 1567.

A magyar humanisták egyik példaképe, aki évtizedeken keresztül írta korának történetét. Magyarországra vonatkozóan is első kézből igyekezett információkat gyűjteni, pl. Kőszeg ostromára Bécsben járva, Jurisicstól kapott adatokat. Verancsics Antal kritikai megjegyzéseket írt művéhez. Magyar vonatkozású adatokat az alábbi könyvek tartalmaznak János király uralkodása időszakából:

28. könyv – a mohácsi csata, a kettős királyválasztás, a török szövetség és Bécs ostroma

30. könyv – Kőszeg ostroma

32. könyv – Gritti szerepe és kivégzése

37. könyv – az eszéki vereség

39. könyv – a váradi béke, János király házassága és halála

Néhány részlete megjelent magyarul:

In: Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról – Perényi Péter élete és halála. Vál., a szöveget gond., bev., jegyz.: Téglásy Imre. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985. (Magyar ritkaságok) 194-201. old.

 

66. Hain Gáspár lőcsei krónikája. Kiad.: Bal Jeromos – Förster Jenő – Kaufmann Aurél. Szepesmegyei Történelmi Társulat, Lőcse, 1913.

Lőcse tanácsnoka és bírája, korábbi évkönyveket és naplókat (köztük Sperfogel naplóját) szerkesztve, folytatva 1684-87 között írta meg a Szepesség történetét.

 

Hain Gáspár: Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára. Szerk., jegyz., utószó: Véber Károly. Magvető, Bp., 1988. (Magyar hírmondó) 538 old.

 

67. Istvánffy, Nicolaus:Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Colonia Agrippina, 1622.

Istvánffy nagy hatású művének hosszú ideig legjobb, mérvadó kiadása Pázmány Péter megbízásából készült Kölnben.

 

Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Ford.: Juhász László, vál., bev., jegyz.: Székely György. Bp., 1962.

 

Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. I/1-I/2. kötet. S.a.r., bev., szövegmagyarázatok: Benits Péter. Balassi Kiadó, Bp., [2001-2003.]

Istvánffy művének első 13 könyve (I/1. kötet egésze, I/2. kötet 11-39. old.) beszéli el a magyar történelem 1490 és 1540 közti eseményeit.

 

68. Kohn Sámuel: Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. (Különlenyomat a Történelmi Tár 1879-81. évfolyamaiból) Bp., 1881.

Héber évkönyvek, feljegyzések, a magyar-török kapcsolatokra és a török háborúkra vonatkozó adatokkal, a zsidó közösségek sajátos perspektívájából. Közvetlenül János királyra vonatkozó adatok: 94-95. old.

Reprint: Akadémiai, Bp., 1990.

 

69. Marino Sanuto Világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. I-III. kötet. A szerző eredeti kéziratából közli: Wenzel Gusztáv. Pest, 1869-1878.

A fiatalabb Marino Sanudo velencei tanácsos 1496-tól 1536-ig dolgozta fel Velence történetét, számos vonatkozással a kor világeseményeire. Művéhez a Magyarországról első kézből rendszeresen érkező jelentéseket, híradásokat (velencei követek, Budán élő velencei kereskedők, dalmát városok tisztviselőivel folytatott levelezés) is felhasználta.

 

70. Simigianus, Ambrosius: Historia rerum Ungaricarum et Transylvanicarum ab anno M.CCCC.XC. vsqve M.DC.VI. Ed.: Eder József Károly. Cibinii, 1800. (Scriptores Rerum Transsilvanarum, Tom. II. Vol. 1.)

<http://books.google.hu/books?id=qlQ_AAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q=P%C3%A9cs&f=false>

Somogyi Ambrus Belső-Szolnok vármegye jegyzője, 1604-ben kezdett hozzá krónikája megírásához. Az első részben Bonfini, Giovio és Zsámboky János munkáira támaszkodik, a Báthoryak koráról szóló fejezeteket már jobbára saját értesülései és élményei alapján írta meg, igényes késő humanista stílusban. Az első könyv az 1490-től 1540-ig lezajlott eseményeket beszéli el.

Kárhoztatja a Habsburgok magyar királlyá választását, és bár jellembeli hibákkal vádolja Szapolyait, mégis lándzsát tör mellette.

 

Somogyi Ambrus: História Magyar- és Erdélyország dolgairól, I. kötet. Ford., utószó, jegyz.: Buzogány Dezső. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2007. (Scriptores rerum Hungaricum) 170 old.

 

71. Sperfogel Konrád: Annales contracti Scepnsienses (1516-1537). Kivonatosan közli: Wagner, Carolus: Analecta Scepusii sacri et profani. II. Bécs, 1773.

A svájci származású Sperfogel a 15. század végén érkezett Lőcsére, 1514-ben, 1516-17-ben a város jegyzője, 1522-23-ban bírája. Naplója a helyi eseményeken túl az országos viszonyokra is sok fontos megfigyelést tartalmaz.

 

72. Székely István: Chronica ez Vilagnac Yeles dolgairol. Craccoba Niomtatot. Striykouiai Lazar Altal, Christvs szweletesenec M.D.LIX. esztendeibe. (RMK I. 38.)

Fakszimile kiadás:

A kísérő tanulmányt írta és a fakszimile szövegét gondozta: Gerézdi Rabán. Akadémiai Kiadó, Bp., 1960. (Bibliotheca Hungarica antiqua 3.)

 

73. Szerémi György: II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484–1543. Kiadja: Wenzel Gusztáv. Pest, 1857. (Monumenta Hungariae Historica II. Scriptores)

<http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06031301/0_0_1_pg_iii.html>

A kiadás bírálata: Szádeczky-Kardoss Lajos: Szerémi emlékirata kiadásának hiányai a bécsi codex alapján. MTA, Bp., 1892.

 

Szerémi György: A mohácsi vész kora. Ford.: Erdélyi László. Szeged, 1941. 312 old.

A Szerémi-emlékiratot fordító Erdélyi László külön kötetben mellékelte a mű feldolgozását, „A mohácsi vész nemzedéke” címmel (megjelent: Szeged, 1941.)

 

Szerémi György: Magyarország romlásáról. Erdélyi László fordítását átdolgozta Juhász László, a bevezetést és a szövegmagyarázatokat írta Székely György. Szépirodalmi, Bp., 1979. (Olcsó könyvtár) 401 old.

Korábbi kiadása: Magyar Helikon, Bp., 1961. (Monumenta Hungarica 5.)

 

74. Verancsics Antal: De Georgii Utissenii, Fratris appellati vita et rebus commentarius. In: Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. I. kötet. Történelmi dolgozatok deák nyelven. Közli: Szalay László. Pest, 1857. (Magyar történelmi emlékek. II. osztály. Írók) 16-34. old.

<http://archive.org/stream/verancsicsantal06wenzgoog#page/n43/mode/2up>

Verancsics befejezetlen munkája Fráter Györgyről.

 

Verancsics Antal: Emlékirat a Fráternek nevezett Utissenius György életéről és tetteiről. In: Humanista történetírók. Vál., a szöveget gond., jegyz.: Kulcsár Péter. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., é.n. [1977.] (Magyar remekírók) 411-426. old.

 

75. Verancsics Antal: Memoria rerum quae in Hungaria a nato rege Ludovico ultimo acciderunt, qui fuit ultimi Ladislai filius. In: Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái. II. kötet. Történelmi dolgozatok magyar nyelven. Közli: Szalay László. Pest, 1857. (Magyar történelmi emlékek. II. osztály. Írók) 1-119. old.

<http://archive.org/stream/verancsicsantal01wenzgoog#page/n23/mode/2up>

A szövegnek János király halálára és Buda elfoglalására vonatkozó részét (Bornemisza Tamás emlékiratával együtt), bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva, ám sok pontatlansággal kiadta Podhraczky József: Eredeti két magyar krónika. Pest, 1833. 42-80. old. Ez a kiadás elérhető az interneten: <http://books.google.hu/books?id=bb5TAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=eredeti+k%C3%A9t+magyar+kr%C3%B3nika&hl=hu&sa=X&ei=aLtaUsaaKrTb4QTTs4CgCA&ved=0CDEQ6AEwAA#v=onepage&q=eredeti%20k%C3%A9t%20magyar%20kr%C3%B3nika&f=false>

 

Verancsics Antal: Memoria rerum 1504-1566. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete. Sajtó alá rend.: Bessenyei József. Magyar Helikon, Bp., 1981. (Bibliotheca Historica) 188 old.

 

 

1.4. Jogtörténeti források, törvények

 

76. Gooss, Roderich: Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen, 1526-1690. Holzhausen, Wien, 1911. (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs 9.) 974 old.

Ismertetések:

Budapesti Szemle, 41(1913): 434. sz. 335-336. old.

Lukinich Imrétől: Századok, 47(1913): 2. sz. 134-139. old.

Szekfű Gyulától: Történeti Szemle, 2(1913): 4. sz. 621-626. old.

 

77. Magyar Országgyűlési Emlékek. I. kötet. 1526-1536. Szerk.: Fraknói Vilmos. Bp., 1874. (Magyar történelmi emlékek, III. osztály)

<http://archive.org/stream/monumentacomita00orszgoog#page/n7/mode/2up>

A kötetben Szapolyainak a magyar rendekhez, egyes városokhoz illetve megyékhez címzett országgyűlési meghívói olvashatók.

 

Magyar Országgyűlési Emlékek. II. kötet. 1537-1545. Szerk.: Fraknói Vilmos. Bp., 1875. (Magyar történelmi emlékek, III. osztály)

<http://archive.org/stream/monumentahungar03bizogoog#page/n10/mode/2up>

Szapolyai 1538 szeptemberében kelt levele Szeben városához: 153. old.

 

78. Magyar törvénytár. Corpus Iuris Hungarici. 1526-1608. évi törvényczikkek. Magyarázó jegyz. kíséri: Márkus Dezső, ford., utalásokkal ellátták: Kolosvári Sándor – Óvári Kelemen. Franklin Társulat, 1899. 6-57. old.

A kötetben I. Ferdinánd 1527 és 1538 közti országgyűlésein hozott törvények szövege olvasható latinul és magyarul, bőséges tárgyi jegyzetekkel és szakirodalmi hivatkozásokkal, mutatókkal. Számos törvény intézkedik Szapolyaival és híveivel szemben. 

Oldal: Erdős Zoltán: Szapolyai bibliográfia 2 - kiadott források
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat