Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540)

Köszöntöm a Szapolyai honlapon, melynek célja, hogy tudományos igénnyel, részrehajlás nélkül eloszlassa a Szapolyai-családról kialakult toposzokat.

AZ ALÁBBI KRONOLÓGIA MEGJELENÉSÉNEK HELYE, IDEJE:

VIII. HENRIK ÉS MAGYARORSZÁG. Szilvásvárad, 2010. 163-183. oldal

 

Botlik Richárd

 

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS (1485-1540)

 

1485

Augusztus 22.            Csata Bosworth-nál. III. Richárd angol király halála.

Augusztus 30.            Westminsterben megkoronázzák VII. Henriket, Richmond Earljét (uralkodik 1509-ig). A Tudor-korszak kezdete.

1486

Január 18.                 VII. Henrik angol király feleségül veszi Yorki Erzsébetet, ezzel konszolidálja hatalmát, és lezárul a Rózsák Háborúja.

1490

Április 6.                    Meghal I. (Hunyadi) Mátyás magyar király Bécsben.

Július 15.                    A rákosi országgyűlés Jagelló Ulászló cseh királyt választja magyar királynak.

Szeptember 18.          II. Ulászlót magyar királlyá koronázzák Székesfehérvárott (uralkodik 1516-ig). 1526-ig a lengyel Jagelló-ház királyai uralkodnak Magyarországon.

1491

Június 28.                  Megszületik VII. Henrik második fia, Henrik herceg, a későbbi VIII. Henrik angol király.

November 7.              Pozsonyi békeszerződés II. Ulászló és I. (Habsburg) Miksa római király között. A szerződés értelmében utóbbi örökli a magyar trónt, ha II. Ulászlónak nem születne törvényes fiúutóda.

1492

Február 2.                 A budai országgyűlés Szapolyai János édesapját, Istvánt választja nádorrá. (A tisztséget 1499-ben bekövetkezett haláláig viselte.)

Október 12.               Kolumbusz Kristóf hajói megérkeznek Amerikába.

1505

Szeptember 29.          Rákosi országgyűlés. A nagykorú Szapolyai János és az ország vezető főurai és főpapjai, valamint a nemesi vármegyék nagy része védszövetséget kötnek I. Miksa római király magyarországi tervei ellen.

1506

Március 20.                Habsburg-Jagelló családi szerződés.

Július 1.                      Megszületik Lajos herceg, II. Ulászló fia.

1509

Április 21.                  Meghal VII. Henrik angol király a Richmond Palace-ban.

Június 11.                  Henrik herceg, az angol trón várományosa feleségül veszi Aragóniai Katalint, bátyja özvegyét.

Június 24.                  VIII. Henriket angol királlyá koronázzák (uralkodik 1547-ig).

1510

November 10.            Szapolyai János erdélyi vajda.

1512

Február 8.                 I. Zsigmond lengyel király feleségül veszi Szapolyai János húgát, Borbálát.

1513

Augusztus 13.            VIII. Henrik csapatai Thérouanne-nál győzelmet aratnak I. Ferenc francia király seregén.

1514

Május 18.                   Kitör a Székely Dózsa György nevével fémjelzett parasztháború Magyarországon.

Július 15.                    Temesvárnál, Szapolyai János erdélyi vajda hadserege előtt, Székely Dózsa György leteszi a fegyvert.

1515

Július 19.                    Hármas királytalálkozó Bécsben. A Habsburg-Jagelló szerződés megerősítése.

December 22.            Thomas Wolsey kardinálist Angliában kinevezik királyi kancellárnak.

1516

Március 13.                Meghal II. Ulászló király Budán. Fia, II. Lajos magyar és cseh király (uralkodik 1526-ig).

1517

Október 31.               Luther Márton szerzetes kifüggeszti 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció kezdete.

1519

Január 12.                 Meghal I. Miksa német-római császár Welsben. A császári címért unokája, Károly spanyol király, valamint I. Fe-renc francia király és VIII. Henrik angol király kel versenyre.

Június 28.                  A német birodalmi választófejedelmek (többek közt cseh királyként II. Lajos is) Károlyt, Miksa császár unokáját választják császárrá (uralkodik 1556-ig).

1520

Szeptember 22.          I. Szülejmán szultán trónra lép (uralkodik 1566-ig).

1521

Május 18.                   Szülejmán elindítja első hadjáratát Magyarország ellen.

Augusztus 29.            A szultán csapatai hosszas ostromot követően elfoglaják Nándorfehérvárat, Magyarország kapuját. A nehezen szerveződő magyar sereg Báta körül tétlenkedik, majd a királyi táborban járvány üti fel a fejét, ezért a sereg feloszlik.

1522

Január 13.                 II. Lajos király a korábbi házassági szerződések értelmében feleségül veszi Habsburg Máriát, a német-római császár húgát.

1525

Február 24.               V. Károly császár zsoldosserege Páviánál győzelmet arat I. Ferenc csapatai felett. A francia király fogságba esik. A csatával lezárul az úgynevezett lovagkor.

Június 24.                  Hatvani országgyűlés. Az országgyűlés hatására számos változás történik az uralmon levő politikai elit soraiban.

1526

Január 14.                 Madridi béke. V. Károly előnyös békét köt a fogságba esett I. Ferenc francia királlyal.

Március 16.                Szapolyai János erdélyi vajda jelenti Szászsebesről II. Lajosnak és a lengyel követeknek, hogy a szultán mely támadási útvonalat választja. A levél lengyel közvetítéssel Angliába kerül.

Április 23.                  Szülejmán szultán minden korábbinál nagyobb serege élén elindul Sztambulból Magyarország ellen.

Május 22.                   Cognac városában megalakul a Szent Liga. Az angol és francia király, a velencei dózse, a pápa és a török szultán szövetséget köt V. Károly német-római császár ellen. Az újabb itáliai konfrontáció, a keresztény fejedelmek, valamint a pápa elmérgesedő viszonya miatt Magyarország elesik a korábban ígért hadisegélyektől.

Július 2.                      A szultán serege megkezdi átkelését a Száva-folyón.

Augusztus 1.              A pápa, a francia király és a velencei dózse megbízottjai Thomas Wolsey-val tárgyalnak Londonban.

Augusztus 4.              Girolamo Ghinucci és Sir Gregory Casale levelet ír Wolsey kancellárnak, miszerint a török sereg Nándorfehérvárnál táborozott, majd átkelt a Száván.

Augusztus 13.            A török sereg Eszék alatt van.

Augusztus 14.            II. Lajos még csak Szekszárdnál táborozik.

Augusztus 19.            A pápai nuncius jelenti Budáról: Sárkány Ambrusra bízták az eszéki vár védelmét, hogy a török ne tudjon hidat verni a Dráván.

Augusztus 29.            II. Lajos király serege megsemmisítő vereséget szenved Szülejmán hadaitól Mohácsnál. Az ütközetben megsérül, majd menekülés közben egy, a csatától nem messze fekvő időszakos ingoványban elmerül a magyar király. A csatában 7 főpap és számos főúr életét veszti.

Augusztus 30.            Habsburg Mária királyné értesül férje haláláról. Megkezdik Buda kiürítését.

Augusztus 31.            A király halálhírét megerősíti Cettritz királyi kamarás.

Augusztus végén       A speyeri birodalmi gyűlésen a rendek hadisegélyt szavaznak meg II. Lajos királynak, de a felajánlott összeg Habsburg Ferdinánd főhercegnél marad, aki a magyar trónért folytatott küzdelemre, s nem a török kiűzésére használja fel a pénzt. Sir John Wallop elindul Londonból magyarországi követútjára.

Szeptember 4.            VIII. Henrik király spanyolországi követe, Roland Lee levele Wolsey-nak Granadából: az első angol nyelvű jelentés a mohácsi vereségről.

Szeptember 5.            A pápai nuncius levele Bécsből: sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja II. Lajos király halálhírét.

Szeptember 9.            A lengyel udvar értesül II. Lajos király haláláról.

Szeptember 12.          Szülejmán szultán bevonul az őrizetlenül hagyott Buda várába.

Szeptember 14.          Sir Bryan Tuke, flandriai angol követ levele John Hackett-nek Antwerpenből: a vesztes mohácsi csata okait elemzi, elsősorban a pénzhiányról és a keresztény fejedelmek közömbös magatartásáról ír. III. János portugál király 50 ezer dukátról szóló váltója I. Ferenc francia király emberei miatt nem jutott el II. Lajoshoz.

Szeptember 17.          A törökök elkészítik a Budát Pesttel összekötő hidat.

Szeptember 18.          John Hackett Tuke-nak írott levelében kifejti, hogyan lehetne pénzt küldeni a magyar uralkodónak.

Szeptember 20.          Savoyai Margit levele VIII. Henrikhez: a főhercegnő még úgy tudja, nem halt meg II. Lajos király.

Szeptember 22.          A török had átkel a Dunán, és elhagyja Pestet.

Szeptember 23.          Ghinucci jelenti Rómából Wolsey kancellárnak, hogy nem találják II. Lajos király holttestét. Casale követ le-vele Vannes-nek: VII. Kelemen pápa békekonferencia összehívását szervezi a török kiűzésével kapcsolatban. A tervek szerint Wolsey lenne a békeközvetítő.

Szeptember 24.          Lorenzo Campeggio levele VIII. Henrikhez: nem olyan derűlátó, mint Casale követ, szerinte az összes keresztény veszélyben van a töröktől.

Szeptember 25.          A török hadsereg kifosztja Szegedet.

Szeptember 27.          John Clerk levele Wolsey kancellárnak Orléans-ból: szerinte II. Lajos király sebesülten török fogságban van.

Szeptember 28.          Francia megfigyelők tájékoztatják angol szövetségeseiket, miszerint Habsburg Ferdinánd Itáliából átcsoportosítja csapatait Csehországba. Arra következtetnek, hogy a főherceg egy másik front megnyitására készül, ezért a szövetségesek érdemesnek látták Szapolyai János erdélyi vajda támogatását a birodalom gyengítése érdekében.

Szeptember 30.          Sir Wallop levele Wolsey-nak: hosszabb ideig marad információkra várva Hermann Ryngétől, a magyarországi helyzettel és speyeri birodalmi gyűléssel kapcsolatban.

Szeptember végén-

Október elején           Megtalálják II. Lajos király holttestét.

Október 3.                 Brodarics István levele kancellártársának, Krzysztof Szydłowieckinek, a magyarországi állapotokról. A levél a lengyel főkancellár által került Londonba.

Október 6.                 Ismeretlen levélíró (talán Sir Wallop) két levelet küld Londonba a Német-római Birodalomból: Szapolyai vajda helyzetét elemzi.

Október 8.                 Sir Wallop válasza Wolsey kancellár szeptemberi levelére. Az angol követ egy Budáról Kölnbe menekülő kereskedő beszámolóját írja le.

Október 10.               Szülejmán szultán és hadserege Nándorfehérvárnál átkel a Dunán, és elhagyja Magyarországot.

Október 13 v. 14.      Hainburgi testvérkonferencia. Ferdinánd főherceg és Mária királyné találkozójukon megállapodnak egy agnoszkáló bizottság felállításáról.

Október 14.               A tokaji részországgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát jelöli magyar királynak. Október 17-én a rendek királyválasztó országgyűlést hirdetnek Székesfehérvárra.

Október 15-e

körül                          Elhelyezik II. Lajos király holttestét Székesfehérvárott.

Október 18.               John Hackett angol követ Mechelenből beszámol Wolsey-nak a legfrissebb magyarországi hírekről, a mohácsi csatában elhunyt magyarok névsoráról.

Október 19.               Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentése Brodarics István kancellárnak II. Lajos király agnoszkálásáról. Polydore Vergil, angol humanista Londonból ír a granadai angol követnek a mohácsi csatában eltűntekről.

Október 20.               Brodarics kancellár levele a lengyel udvarnak II. Lajos király agnoszkálásáról.

Október 23.               A cseh rendek királlyá választják Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget. Wolsey kancellár levélben tájékoztatja VIII. Henriket, hogy megtalálták és eltemették II. Lajos királyt. Az angol kancellár először tesz említést arról, hogy az erdélyi vajda magyar király lehet.

Október 25.               Girolamo Rorario jelentése Vannes-nek: a török sereg elvonult, és az erdélyi vajda birtokba vette Budát. A levél írója szerint Szapolyai János összejátszott a szultánnal.

November 1.              Roland Lee jelentése Granadából Wolsey-nak, melyben Szapolyai János és a török kapcsolatának lehetőségéről ír. I. Zsigmond lengyel király utasítja Andrzej Krzyckit és Stanisław Sprowát, hogy vegyenek részt az erdélyi vajda királlyá koronázásán.

November 3.              VIII. Henrik levele Roland Lee-nek, melyben szorgalmazza az itáliai béke fontosságát. Sir Wallop levele Wol-sey-nak: a török nem akar berendezkedni Magyarországon, hanem a Német-római Birodalom elpusztítására törekszik.

November 10.            Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá választják.

November 11.            Szapolyai Jánost magyar királlyá koronázzák Székesfehérvárott (uralkodik 1540-ig). János király levelet ír a lengyel kancellárnak, melyben részletesen beszámol a magyar eseményekről. A levél Londonba került.

November 13.            Velencei források szerint VIII. Henrik kifejezetten Szapolyai Jánosnak szánja a 25 ezer dukátról szóló váltót.

November 17.            Sir Wallop hírt ad magáról, hogy Kölnben várja azt a váltót, melyet az új magyar királynak kell átadnia a török elleni küzdelemre, s hogy VIII. Henrik döntésére vár.

November 24.            John Hackett írja Wolsey kancellárnak, hogy Antwerpenben várja a magyar királynak szánt váltót.

December 15.            Wolsey a Hampton Court-ból jelenti VIII. Henriknek, hogy Szapolyai Jánost megkoronázták, s hogy ez hasznára lesz a töröknek.

December 16.            Sir Wallop beszámol Hackett-nek az erdélyi vajda koronázásáról; háborút sejt Ferdinánd és János közt. Umberto de Gambara értesíti Wolsey-t, hogy Szapolyai követe megérkezett Velencébe.

December 16.            Habsburg Ferdinánd cseh királyt magyar királlyá választja a pozsonyi országgyűlés. Az országgyűlésen a királyjelölt nem vesz részt.

December 20.            Hermann Rynge levele Kölnből Londonba, melyben tudatja az angol udvarral, hogy Ferdinánd cseh király a magyar trónra pályázik.

December 24.            Ghinucci levele Wolsey-nak: a franciák szerint a jövő év tavaszán a török újabb hadjáratot indít.

1527

Január 7.                   Sir Gregory Casale levele Peter Vannes-nek Rómából: VII. Kelemen pápa nézete a magyar ügyről. Tanácsolja, hogy VIII. Henrik ne Ferdinándnak adja a segélyt, mert a cseh király Szapolyai János ellen fordítaná azt, s nem a török ellen.

Január 11.                 Sir Casale leveléhez csatolja egy Magyar Miklós fedőnévre hallgató velencei kém részletes magyarországi beszámolóját az elmúlt hónapok eseményeiről. János király levelet ír Londonba, melyben kéri VIII. Henrik támogatását Ferdinánd ellenében. A János-párti nemesség is levelet intéz az angol királyhoz, melyben részletesen felsorolják János király jogait a magyar trónra.

Január 12.                 John Hackett levele Wolsey-nak Belgiumból: beszámol Ferdinánd királlyá választásáról, és a lengyel király békeközvetítéséről. Sir Wallop szintén levelet ír Augs-burgból a kancellárnak: Ferdinánd 400 ezer gulden értékű pénzt gyűjtött János király ellen, s vissza akarja foglalni Péterváradot. Ferdinánd VIII. Henrik segítségét kéri, másrészt a cseh király kizárja annak a lehetőségét, hogy az angol király követe Magyarország területére lépjen. Hackett és az antwerpeni faktor megegyezett a 25 ezres váltó kiállításáról.

Február 1.                 Sir Wallop követ Bécsbe érkezik, ahol napi rendszerességgel tárgyal Ferdinánd királlyal.

Február 3.                 Habsburg Ferdinánd húgát, II. Lajos özvegyét, Mária királynét kinevezi Magyarország helytartójává.

Február 20.               John Hackett levele Wolsey-nak: szerinte Ausztriát semmiképpen ne támogassa pénzügyileg London, inkább a birodalmi gyűlésre kell bízni a döntést.

Február 21.               Sir Casale jelenti Vannes-nek, hogy egyes spanyol egységeket és német katonákat kivontak Itáliából; ez Ferdinánd katonai készülődését jelzi János király ellen.

Március 2.                  Hermann Rynge levelet küld az angol királyi udvarnak Kölnből: Ferdinánd cseh király magyar királynak is vallja magát, s Bécsbe küldetett embereket, puskaport Szent György napjára.

Március 10.                János király megegyezik a Fuggerekkel a bányák ügyében.

Március 11.                Ferdinánd király levele VIII. Henriknek Prágából, melyben Szapolyai Jánost élesen bírálja.

Március 12.                Sir Wallop elkíséri prágai udvartartásába Ferdinándot. Az angol követ jelentést küld Wolsey-nak: Ferdinánd szerint János király ellene vagy a császár ellen költené azt a pénzt, amit VIII. Henrik a magyar királynak szán.

Március 13.                Ferdinánd reményét fejezi ki, hogy VIII. Henrik támogatni fogja őt a török elleni küzdelemben, és burkoltan fenyegeti az angol uralkodót, hogy ne merjen pénzt adni a „trónbitorlónak”, és megtiltja, hogy az angol követ magyar földre lépjen.

Március 28.                Ferdinánd király Prágából Olmützbe utazik. Sir Wallop Pozsonyban tiszteletét teszi Habsburg Máriánál. Lajos király özvegye reméli, hogy bátyja visszaszerzi a jogait Magyarországra.

Április 23.                  Sir Wallop Olmützbe utazik. Ferdinánd cseh király végérvényesen kitiltja őt Magyarország területéről.

Április 26.                  János király lengyel származású követe, Hieronim Łaski elindul Nyugat-Európába, hogy a keresztény fejedelmektől segítséget kérjen ura számára.

Április 27.                  I. Zsigmond lengyel király sürgeti a békét János király és Ferdinánd közt. A lengyel udvar tárgyalást szervez.

Május elején              Sir Wallop Boroszlóból Krakkóba érkezik, ahol találkozik a lengyel királlyal, és beszámol neki a Ferdinánddal folytatott beszélgetéseiről.

Május 6.                     Sacco di Roma. V. Károly német-római császár fizetetlen zsoldosai elfoglalják, majd több napon keresztül fosztogatják Rómát és a Vatikánt.

Május 7.                     I. Zsigmond lengyel király levelet ír VIII. Henriknek és Wolsey kancellárnak, melyben dicsérően szól Sir Wallop áldozatkész munkájáról.

Május közepe            Sir Wallop Boroszlóban találkozik György szász herceggel.

Május 23.                   Ghinucci és Lee angol követek közösen írott levelükben találgatják, hogy vajon mi lesz, ha János király a törökhöz csatlakozik.

Május folyamán        Sir Wallop átadja a János királynak szóló 25 ezer dukátos váltót a szász hercegnek, vagy I. Zsigmondnak, vagy az olmützi konferenciára készülődő János-párti küldöttség egyik tagjának. Az átadás tényét egy később, 1530. február 21-én kelt jelentés bizonyítja.

Június 1.                    Béketárgyalás a morvaországi Olmützben János magyar király és Ferdinánd cseh király megbízottai közt.

Június 2.                    Wolsey kancellár rámutat arra a tényre Westminsterben, hogy Sir Wallop már biztosan nem juthat János király elé.

Június 22.                  János király követe, Łaski levelet ír Párizsból Miedzileski püspöknek: szövetségeseként üdvözölte őt I. Ferenc király, és Angliában is jó fogadtatást vár.

Június 25.                  Czibak Imre váradi püspök győzelmet arat Črni Jovan fegyveresei felett.

Július 2.                      Werbőczy István kancellár kihirdeti, hogy János király csatlakozik a Cognaci Ligához, vagyis a német-római császár ellenfeleihez.

Július 5.                      Hieronim Łaski átkel a La Manche Csatornán, és útban London felé találkozik Wolsey-val. Łaski kéri a kancellárt, hogy az egykoron Lajos királynak szánt segélyt adják oda neki, hogy idejében eljutathassa János királynak a török ellen. Wolsey levelet küld VIII. Henriknek Łaskival kapcsolatban: János király nem akar szövetkezni a törökkel, de ha nem lesz pénze, rákényszerül.

Július 8.                      Ferdinánd cseh király hadserege Kasimir von Brandenburg vezetésével megindul János király ellen. Habsburg Mária Pozsonyból Bécsbe utazik. Wolsey levele VIII. Henrikhez: Szapolyai Jánost János királynak kell szólítani, ennyit megtehet annak reményében, hogy ha Henrik háborúba keveredne V. Károllyal, szövetségesként János király zaklathatja a Habsburgokat kelet felől.

Július 10-e körül       A Łaski testvérpár Londonba érkezik.

Július 11.                    Sir Wallop francia és velencei követekkel találkozik, akik tájékoztatják őt VIII. Henrik béketárgyalásairól.

Július 15.                    VIII. Henrik fogadja a Łaski testvéreket kihallgatásán. A részletekről Sir William Knight tájékoztatja Wolsey-t: az angol király az udvari tanács ülése után visszautasítja János király követének kéréseit, hivatkozva a két ország nagy távolságára, és a keresztény fejedelmek közt folyó háborúra.

Július 19.                    Wolsey kancellár Sir Knight-nak írott válaszlevelében dicséri az angol király diplomatikus tárgyalását. A Łaski testvérpár elindul Londonból Magyarországra.

Július 31.                    Ferdinánd cseh király zsoldosai Pozsonynál magyar földre lépnek. Kezdetét veszi a két király közti fegyveres konfliktus.

Július végén               Dánián és Lengyelországon keresztül hazaérkezik János király követe, Hieronim Łaski.

Augusztus 9.              Ferdinánd király szemlét tart serege felett Komáromnál.

Augusztus 10.            Komárom és Tata megadja magát Ferdinándnak.

Augusztus 11.            Ferdinánd király serege Esztergomnál táborozik.

Augusztus 12.            János király felhagy Buda védelmével.

Augusztus 13.            Ferdinánd király beveszi Esztergomot. János király Kerepes felé menekül.

Augusztus 14.            Ferdinánd király Szentendrén állomásozik.

Augusztus 17.            János király Hatvan felé halad.

Augusztus 20.            Ferdinánd cseh király bevonul az őrség nélkül hátrahagyott Buda várába. János király Jászárokszálláson táborozik.

Augusztus 23.            Ferdinánd király tárgyalásra invitáló levelet küld János királynak. János király táborába érkezik Czibak Imre váradi püspök serege. Az 5 ezer fős hadsereg a Hejő- és Sajó-folyó mellett keres menedéket.

Augusztus 30.            Ferdinánd király haditanácsa elhatározza, hogy üldözőbe veszik János királyt.

Augusztus végén       Kisebb paraszthad pusztítja Nyugat-Magyarországot. A Ferdinánd-ellenes csapatok és Szombathely megadja magát.

Szeptember elején     Ferdinánd király serege Salm vezetésével átkel a Dunán. Nádasdy Tamás 2 ezer fős sereggel Budán marad Ferdinánd mellett.

Szeptember 20.          Salm serege elfoglalja Egert, de élelmiszerhiány van.

Szeptember 21.          A budai várban meghal Kasimir von Brandenburg, a Ferdinánd-párti sereg fővezére. Salm serege éhezve vonul tovább Miskolc felé. János király serege a Hejő mögött, a Sajó túloldalán tartózkodik. Éjszaka Bodó Ferenc könnyűlovassága rajtaüt a német táboron. Franciaországban az a hamis hír járja, hogy János király megölette Ferdinándot. Wolsey kancellár is ezt jelenti Boulogne-ból VIII. Henriknek. Piotr Tomicki lengyel alkancellár levelet ír Piotr Kmita-nak: Frangepán Kristóf bán a gyengén őrzött Buda visszafoglalására készül.

Szeptember 26.          Tarcali csetepaté. János király csapatai megfutamítják Salm seregét, de a győzelmet nem használják ki, hanem visszavonulnak a tokaji várba.

Szeptember 27.          Niklas Graf zu Salm Tokajnál győzelmet arat János király serege felett. János király a rakamazi táborába gyűjti seregének maradványait, majd Várad felé menekül tovább.

Szeptember 28.          Frangepán Kristóf bán halálos lövést kap Varasd ostrománál.

Október 3.                 Ferdinánd király Budáról írt oklevelében tudatja az országgal, hogy elsöprő győzelmet aratott János király felett, és országgyűlést hirdet Székesfehérvárra.

Október közepén      Kolozsvári országgyűlés. János király tanácsosaival amellett dönt, hogy felveszik a kapcsolatot a törökkel. János király kikéri VII. Kelemen pápa véleményét ez ügyben. Łaski levelet ír Jan Tarnówski hetmannak: János király Munkácson sereget toboroz, lengyel zsoldosok csatlakozását várja.

Október 18.               János király Hieronim Łaski követet küldi Sztambulba, hogy szövetségi ajánlatot kérjen Szülejmán szultántól Habsburg Ferdinánd ellen.

November 3.              Ferdinánd cseh királyt Székesfehérvárott magyar királlyá koronázzák (uralkodik 1564-ig). I. Ferdinánd király a királynéval, Jagelló Annával Esztergomba utazik. Habsburg Mária Óvárra megy. Budán járvány fertőz.

November 6.              Frangepán Ferenc és Brodarics István levele Homonnáról I. Zsigmondnak: lengyel zsoldosok küldésének jóváhagyását kérik a királytól.

November 8.              Statileo János levele Jan Tarnówskinak Homonnáról: János király lengyel-litván-tatár segédhadat vár; célja Buda visszafoglalása.

November 9.              Statileo püspök ostromfelszerelést kér a lengyel hetmantól.

November 22.            John Hackett levele Wolsey-nak: megerősíti a Ferdinánd király győzelméről szóló hírt.

December közepén   Bodó Ferenc elhagyja seregével a debreceni tábort.

December 22.            Hieronim Łaski megérkezik Sztambulba. János király Debrecennél táborozik az erdélyi sereggel. A lengyel-litván-tatár sereg Homonna és Munkács között gyülekezik.

December 23.            Bodó Ferenc Abaújszántón és Hejcén állomásozik.

December 24.            Bodó Ferenc Eger ellen indul.

December 31.            Bodó Ferenc serege vereséget szenved.

December végén        Jajca vára elesik. Újabb létfontosságú erőd kerül török kézre.

1528

Január 18.                 János király seregével Tokaj mellett átkel a Tiszán.

Január 27.                 Szülejmán szultán szövetséget köt János királlyal.

Január 28.                 János királyserege Sárospatak ellen indul.

Február 3.                 János király serege Buda helyett Újhely felé vonul, hogy Kassát elfoglalja. I. Ferdinánd király megbízza Hans Katzianert, hogy seregével Eger felé vonuljon.

Február 5.                 János király levélben tudatja Piotr Tomicki alkancellárral, hogy nem hajlandó megkegyelmezni a lengyel földre menekült kincstartójának, Tornallyai Jakabnak, akit továbbra is sikkasztással vádol.

Március 7.                  I. Ferdinánd király ecsedi Báthory István nádort kinevezi Magyarország helytartójává.

Március 8.                  Szina mellett János király vereséget szenved a Hans Katzianer által vezetett Ferdinánd-párti zsoldosoktól. János király a lengyelországi Tarnówba menekül.

1528. tavaszán           Párizsból Tarnówba érkezik Andreis Trankvil, aki tárgyalt I. Ferenc király megbízottaival, s ajánlatot kapott egy szerződés kivitelezésére. János király Statileo Jánosnak írásos követutasítást ad a szerződés aláírására.

Április 29.                  A János-párti nemesség és János király beszámolója VIII. Henriknek: I. Ferdinánd jogtalanságairól, Jajca elvesztéséről, a szultánnal folytatott tárgyalásokról.

Május 16.                   Statileo János erdélyi püspököt János király nyugat-európai követútra indítja. A püspököt elkíséri a francia király követe, Anton Rincón.

Augusztus elején       Az angol udvar tudomást szerez arról, hogy Statileo János Londonba készül.

Augusztus 30.            VII. Kelemen pápa levele Viterboból János királynak: együttérzéséről biztosítja a magyar királyt, amiért a törökhöz kellett csatlakoznia; pénzt nem tud adni a török ellen.

Szeptember 23.          Sárospatak mellett Athinai Simon győzelmet arat Révay István főkapitány Ferdinánd-hű serege felett.

Szeptember 25.          János király levele VIII. Henrikhez: Ferdinánd király csak azzal törődik, hogy a János-párti nemességet elüldözze az országból, miközben a török által ostromolt Jajca várát magára hagyta.

Október 12.               Sir Casale jelenti Wolsey-nak, hogy János király 100 ezer aranyra számít I. Ferenctől.

Október 18.               Ismeretlen szerző jelenti Londonnak, hogy Katzianer vereséget szenvedett egy török csapattól, ezért Anglia politikai céljainak megfelelően alakulnak a magyar események.

Október 22.               I. Ferenc francia király fogadja János király követét.

Október 23.               John Tayler levele Wolsey-nak Statileo János franciaországi tárgyalásairól: I. Ferenc 30 ezer arnyat különített el János király segélyezésére.

Október 28.               János király követe, Statileo János erdélyi püspök a franciaországi Fontainebleau-ban szövetségi szerződést köt I. Ferenc francia királlyal.

November 3.              János király visszatér Tarnówból Magyarországra.

November 18.            Jan Łaski jelenti Rincónnak, hogy János király elhagyta Tarnówot, és benyomult Magyarországra. Ghinucci levele Wolsey-nak: Statileo János még mindig Franciaországban van, ahol találkozott III. János portugál király követével.

December 7.              I. Ferdinánd király tudomást szerez Statileo János követútjáról, ezért levelet ír VIII. Henriknek, akit zsarolással akar távol tartani a magyar királytól.

December 19.            Wolsey kancellár beszámol az angol követeknek I. Ferdinánd király fenyegetőzéseiről. (A Habsburg uralkodót levelében csak cseh királynak titulálja.) Sir Robert Wingfield jelenti Wolsey-nak, hogy Statileo János Calais városába érkezett.

December 24.            Jean du Bellay, a francia király londoni követe jelenti Montmorency marshalnak, hogy Statileo János átkelt a viharos tengeren.

December 28.            Sir Wingfield levele Tuke-nak: a magyar király érdekeit képviselő követek elindultak Angliába.

1529

Január 11.                 Statileo János püspök nagy hatású beszámolója Londonban VIII. Henriknek. Az angol király aláírja a fontainebleau-i egyezményt. Az angol udvar ismét pénzzel támogatja János király ügyét. Egy ismeretlen, velencei illetőségű levélíró úgy tájékozódik, hogy a londoni udvar biztosítékot kért János királytól a pénzsegély visszafizetésére, mégpedig a magyarországi nemesfémbányák terhére. A magyar követ Wolsey közbenjárására egy németalföldi bankház képviselőjének segítségével utazik haza Magyarországra.

Január 31.                 John Hackett levele Brian Tuke-hoz: az év eleje óta I. Ferdinánd király követe, Cornelius Schepper Konstantinápolyban ajándékokkal és adókkal igyekszik lebeszélni a szultánt a további támadásokról.

Február 5.                 Sir Casale jelenti Wolsey-nak Velencéből, hogy János király számít a török újabb hadjáratára.

Április 2.                    I. Ferenc francia király tájékoztatja VIII. Henriket arról, hogy Antonio Rincón követet ismét János királyhoz küldi.

Április 13.                  John Hackett levele Wolsey-nak Brüsszelből: I. Ferdinánd követe nem járt sikerrel, urát a szultán nem ismeri el magyar királynak. A levél nagyrészt a speyeri gyűlést tárgyalja.

Május 10.                   Szülejmán szultán újabb hadjáratra indul, ezúttal Bécs a célpontja.

Május 26.                   Wolsey kancellár szerint a török támadás eltereli V. Károly figyelmét az angol királyi pár válási ügyéről, így VIII. Henrik döntésre késztetheti a pápát.

Május 29.                   Sanga jelenti Campeggionak, hogy a török óriási sereggel vonult fel.

Június 6.                    Sir Casale levele Wolsey-hoz: az a hír járja, hogy I. Ferenc király sereget szervez a Habsburgok pártján álló itáliai fejedelmek zsoldosseregei ellen.

Június 18.                  A több éve fizetetlen rác naszádosok cserbenhagyják I. Ferdinánd királyt, és átállnak a törökökhöz. Feloszlik a dunai hajóhad.

Június 22.                  A szultán vazallusa, Petru Rareş moldvai vajda csapatai élén betör Erdélybe, és Brassó közelében győzelmet arat a Ferdinánd-párti Török Bálint seregén.

Június 29.                  Barcelonai egyezmény. A Habsburg fivérek szövetséget kötnek VII. Kelemen pápával.

Június végén              A török sereg Nándorfehérvár alatt táborozik.

Július 9.                      Sir Casale levele Wolsey-nak Rómából: a török sereg átkelt a Száván, a Dráván hidat veretett.

Július 30.    





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 43
Tegnapi: 268
Heti: 311
Havi: 2 072
Össz.: 299 510

Látogatottság növelés
Oldal: Kronológia (1485-1529)
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2017 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: török öltözet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »