Minden kedves látogató figyelmét szeretném felhívni arra, hogy Illik Péter szerkesztésében, az Unicus Műhely gondozásában megjelent a "KÜLÖNVÉLEMÉNY A mainstream a magyar történelem határán" című tanulmánykötet. (Bp., 2017.)

A tanulmánykötet 11-50. oldalán olvasható Botlik Richárd: Egy könyv ürügyén - II. Lajos király halálának körülményeiről című tanulmánya. Íme néhány kedvcsináló gondolat a tanulmányból:

 

Több publikációmban is hangot adtam annak a ténynek, hogy cseh- és magyar királyt addig nem lehetett választani egyik országban sem, míg az 1526. évi mohácsi csata során elesett II. Lajos király holttestét meg nem keresték, illetve amíg nem gondoskodtak az uralkodót megillető temetésről. Ezért fontos történelmi esemény, amikor 1526. október 18-án Sárffy Ferenc győri udvarbíró-kanonok és Czettritz Ulrich cseh lovag-kamarás agnoszkálja a II. Lajosként azonosított férfi holttestét. A győri vár prefektusának Győr várából, 1526. október 19-én kelt jelentése a legfontosabb forrásunk. Ez még akkor is így van, ha egyrészt a jelentést csak korabeli másolatból ismerjük, másrészt még az se bizonyos, hogy a levelet valóban Sárffy Ferenc írta. Ezekre a bizonytalanságokra, illetve Czettritz lovag-kamarás kilétre is igyekszik fény deríteni a tanulmány.

 

Nem titok (erről a cím is árulkodik), hogy a tanulmány megszületését egy könyv inspirálta, amely 2016-ban, a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából jelent meg az OSZK és a MTA-BTK TTI gondozásában, Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt és Varga Bernadett szerkesztésében. A "Nekünk mégis Mohács kell..." című kötet szerzői arra az orvosszakmai tanulmányra kívántak reflektálni, melynek összefoglalója e honlapon is olvasható. Dr. Nemes István és Dr. Tolvaj Balázs a kérdéses jelentés elemzése kapcsán megállapította, hogy az agnoszkálók 1526. október 18-án nem II. Lajos holttestét azonosították és szállították Székesfehérvárra. Egyúttal azt is kijelentették, hogy ha igaz a jelentésben leírt holttest állapota, akkor az lehetett II. Lajosé, viszont nem 1526. augusztus végén, hanem csak pár nappal a megtalálása előtt halt meg. Sárffy Ferenc jelentése szerint az 52 napos holttest "romlatlan" volt. Kétkedésre ad okot, hogy a 2016-os kötet egyes szerzői szerint semmi különös nincs abban, hogy a királyt a lábán talált jegyek alapján felismeri Czettritz Ulrich kamarás, ugyanakkor a szerzők szerint a fogain talált jegyekről azonosítják az uralkodót. Másrészt a királyi holttest nem az eredeti közegből, hanem "Isteni útmutatásra" egy friss sírdomb alól került elő. Logikai ellentmondás, hogy egy romlatlannak titulált holttestet a fogairól azonosítanak. Ráadásul ez a részlet nincs is benne a jelentés másolatában, mivel ezt a kérdéses részt ("egészen pontosan felismertük") a jelentés első fordítója építette bele abba a mondatba, ahol ez a másolatban, latin nyelven nem is szerepel.

 

Milyen válaszokat kaptak a furcsa ellentmondásokkal tarkított jelentés elemzése kapcsán a 2016-ban kiadott "Nekünk mégis Mohács kell.." olvasói?

A szerzők szerint biztos, hogy Szapolyai János Székesfehérvárott, 1526. november 9-én II. Lajost temette el, mert egy évvel később, "a fehérvári újratemetés idején, Ferdinánd és környezete is Lajosként azonosította a maradványokat." 

A tanulmányomban cáfolom e megállapítást, mivel ez csak feltételezés, nem ismert olyan dokumentum, amelyben Ferdinánd és környezete nyilatkozott volna a maradványokról.

A királyként azonosított holttesten szereplő jegyek kapcsán az egyik szerző megállapítja, hogy II. Lajos "édesanyja elhunyt, ő pedig egy természetes (frissen leölt disznók gyomrából készített) inkubátorban élte túl a kritikus heteket." Az OSZK és MTA közös kiadványa szerint tehát tudományosan megalapozott tény, hogy az agnoszkálók könnyen felismerhették a disznóinkubátorban szerzett jegyeiről II. Lajost.

A szerzők szerint azért láthatták romlatlannak a király holttestét az agnoszkálók, mert a kis jégkorszak miatti hidegben konzerválódhatott a holttest, illetve a szentkultusz is lehetséges megoldás. A tanulmányomban kiemelem, hogy a konzerválódáshoz 4 Celsius fokos, vagy annál hidegebb vízre lenne szükség. Ez szöges ellentétben áll Szülejmán szultán naplóbejegyzésével, aki szeptember végén megemlíti, hogy igavonó állataik elpusztulnak a vízhiány miatt. Másrészt, ha valóban szentté akarták avatni II. Lajost, akkor nyilván özvegye, Mária királyné nem végrendelkezett volna a férje után maradt egyetlen személyes tárgyi emlék beolvasztásáról, hanem - mint az szentté avatási eljárások során megszokott - inkább összegyűjti, megőrzi a szentjelölt ereklyéit.

Szintén felvetődik a kérdéses kötetben az a hipotézis, hogy II. Lajos teste azért lehetett romlatlan, mert "alig 24 órán belül is elhantolhatták a jobbágyok." Tehát a szerzők szerint lehetséges, hogy jobbágyok ismerték fel II. Lajost, és rejtették el a holttestét a mohácsi csata után, alig 24 órán belül egy friss sírdomb alatt. Vagy mégsem? Ennek a mozaiknak is alaposan utánajár az a tanulmány, amely az Unicus Műhely kiadásában megjelent!

 

A kötet megrendelhető, megvásárolható. Keresse a kiadó honlapján!

http://unicusmuhely.iwk.hu/

http://unicusmuhely.iwk.hu/rendeles--webaruhaz/

 

 

 

 

Oldal: Egy könyv ürügyén - II. Lajos halálának körülményeiről
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat