Akik a mohácsi csata (1526) leghitelesebb történetének értelmezésére kíváncsiak. Beharangozó és gondolatindító egy hamarosan megjelenő tudományos tanulmányhoz

 

Kedves Érdeklődők, Tisztelt Olvasók!

 

Érdemes lesz figyelemmel kísérni az idei „Mohács–termést” is, az 1526. évi mohácsi csata legfrissebb kutatási eredményét, amely – reményeim szerint – hamarosan megjelenik. A tudományos cikk születését Kasza Péter irodalomtörténész–neolatinista nemrégiben publikált kritikai megjegyzései váltották ki. A szegedi kritikus az Illik Péter történész kollégámmal közösen kiadott Mohács kötetünk (A mohácsi csata (1526) másképpen. Unicus Kiadó, Bp. 2018.) egyik fejezetét, illetve a legújabb Brodarics–fordítást elemezte, bírálta a Magyar Könyvszemle 2019. évi 1. számának Figyelő rovatában. Brodarics István kancellár, szerémi püspök és szemtanú „Leghitelesebb története” a mohácsi csata legfontosabb elbeszélő forrása – ezt senki sem vitatja. A disputa alapját az szolgáltatja, hogy a tudományos kutatók másként értelmezik a forrást. Kasza Péter leszögezi, hogy ez lehetetlen, mivel a filológia egzakt tudomány – állítja a kritikus. Tehát a filológusnak – mint egyfajta természettudósnak (?), kérdezem csodálkozva – egzakt szabályokat betartva kell dolgoznia, legalábbis Kasza szerint. Brodarics kancellár művét 2018-ig elsősorban irodalmi szövegként elemezték, irodalomtudósok fordították, irodalomtörténeti megközelítésből. Jóllehet, a mű korábbi fordítói nyilván igyekeztek minél „egzaktabbul” eljárni, a történész sokszor rácsodálkozik az eltérésekre. (Például a horvát-szlavón-dalmát bánból miért lett „tengeri bán” vagy „tengeri kapitány”, amikor nem egy tengerésztisztről beszélünk; az „oppidum” szóból – mezőváros helyett – miként lett mindenhol kicsinyítő képzős „városka”, amikor néhány korabeli oppidum nagyobb kiterjedésű „civitas” társainál; vagy a latin „praesum” szóról miért gondolja azt Kasza Péter, hogy csak és kizárólag várkapitányt jelent, amikor Brodarics korában még nem is volt olyan pozíció, hogy várkapitány?)

A csata 500. évfordulójához közeledve aktualitást nyert Brodarics művének hadtörténeti szemléletű kiadása. Az eltérés okairól már 2018-ban igyekeztem számot adni, egy rövid bevezető tanulmány formájában. A 2018-as, hadtörténeti szemléletű Brodarics–fordítás eredménye például a magyar királyi sereg hadrendjeinek és a mohácsi hadszíntérnek modern interpretálása. Ha Brodarics kancellár 2018-as „Leghitelesebb történetét” tekintjük fundamentumnak, akkor az új fordítás teljes mértékben annullálja Pap Norbert tarthatatlan hipotézisét, miszerint a mohácsi csata Sátorhely határában zajlott. A MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet” projektjének egyik vezető kutatója szerint Brodarics „Földvárja” ugyanis azonos a mai Sátorhellyel. A pécsi földrajzos kutató megállapítását Brodarics korábbi fordítására (és egyben félreértelmezésére) alapozta, így a mohácsi hadszíntér kutatása is – jelenleg – e téves hipotézisek alapján zajlik, jóllehet a korábban megtalált és feltárt tömegsírok nem az egykori csata centrumára utalnak, és az ütközet legfontosabb eseményei (az oszmán tüzérség és a janicsárok hadoszlopai előtt zajló harcok a földvári falu térségében) nem a Papék által vélt helyen történtek.

Az értelmezésbeli különbségekről a hamarosan megjelenő tudományos cikkben bővebben lehet majd olvasni.

 

Jó olvasást, böngészést, minden jót kívánok! Mindenki vigyázzon magára és szeretteire!

Üdvözlettel,

Botlik Richárd történész PhD

2020. április 21.

 

Oldal: Akiknek mégis Mohács kell... Beharangozó egy tudományos cikkhez
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat