Mager, Erasmus (?-1537) Az eszéki hadjáratban vesztette életét, mint a karintiai csapatok kapitánya.

Magyar Miklós egy velencei ügynök fedőneve volt.

Majláth Demeter Majláth István öccse.

Majláth István (1502-1550) Fogaras örökös grófja és kapitánya Mohács után Ferdinándhoz pártolt. 1529 után csatlakozott János királyhoz, de mindvégig a saját érdekeit tartva szem előtt, hol az egyik, hol a másik király pártján állókat képviselte. 1534-ben megostromolta a Medgyest, a védőket és Grittit felkoncoltatta. A Bégoglu halála után János király kinevezte erdélyi vajdává. Szülejmán 1541-ben elfogatta, és a Héttoronyba záratta.

Majs Pál huszárkapitány.

Mansfeld, Philipp von (1502-1546) gyalogsági hadvezér, politikus.

Margit főhercegnő (1480-1530) Habsburg Miksa és Burgundi Mária leánya volt.

Mária ld. Habsburg Mária királyné vagy Tudor Mária királynő.

I. (Hunyadi) Mátyás (1443-1490) magyar király (1458-1490). Szapolyai János keresztapja.

Mehmed, Jahjaoglu (?-1548) szendrői bég1527-1541 között (kisebb megszakítással), hadvezér, 1543-tól haláláig budai beglerbég volt.

Miedzileski, Laurent lengyel püspök, követ-diplomata.

I. (Habsburg) Miksa (1459-1519) apja, III. Frigyes halálát követően, 1493-tól 1519-ig német-római császár volt.

Mont, Christopher Christopher Montaborius (1496 v. 1497-1572) néven is ismert angol diplomata.

Montmorency, Anne de (1493-1567) az itáliai háborúk egyik leghíresebb hadvezére volt. 1522-ben „a félelem és gáncs nélküli lovag”, Bayard oldalán bevette Novarát, amiért marshali rangot kapott. Három évvel később, a páviai csatában fogságba esett, de kiváltották. 1529-ben nagy szerepe volt a cambrai-i béke kivitelezésében. 1541-ben kegyvesztett lett, I. Ferenc halála után azonban visszatért az udvarhoz. 1567. november 10-én, a Saint-Denis-i csatában vereséget mért a hugenottákra, de az ütközetben halálos sebet kapott, amibe két nap múlva belehalt.

Morone, Giovanni vagy Moroni (1509-1580) 1529-től modenai püspök volt, 1536-tól pedig III. Pál pápa kardinálisa. Ő volt a jezsuita rend egyik alapítója.

Morus Tamás (Thomas More, (1478-1535) Oxfordban tanult, ügyvédi pályára lépett. A tehetséges jogtudóst, aki Utópia címen publikálta nézeteit, Thomas Wolsey helyére nevezte ki kancellárnak VIII. Henrik, de összeférhetetlenség miatt már 1532-ben lemondott a posztról. Tüntetőleg távol maradt Boleyn Anna koronázásáról, és nem tette le az esküt VIII. Henrik reformjaira sem, amiért bebörtönözték, majd lefejezték. 400 évvel halálát követően XI. Pius pápa szentté avatta.

Móré Fülöp pécsi püspök (1523-1526) és baranyai ispán volt.

Móré László (csulai) (?-1550) II. Ulászló udvarában volt apród, majd asztalnok-, pohárnok- és étekfogómester. Közvetlenül Mohács előtt főpohárnok volt. A csata után Ferdinándhoz pártolt. Huszárkapitányként vett részt a kudarcba fulladt eszéki hadjáratban, 1543-ban elfogta a török, és muzulmán hitre tért át.

Murád délvidéki török hadúr, vajda.

Nagy János tokaji kapitány.

Nanfan, Sir Richard (1445-1507) VII. Henrik király egyik legkiválóbb diplomatája volt.

Nádasdy Tamás (1498-1562) előbb Budán, majd Bolognában és Rómában tanult. II. Lajos király tanácsosaként 1526 júniusában a speyeri birodalmi gyűlésen igyekezett támogatást szerezni Magyarországnak a törökkel szemben. Mohács után a megözvegyült Habsburg Mária királyné híve, és Ferdinánd főherceg legfőbb hazai támogatója volt. 1527-ben budai várkapitány lett. 1537-ben horvát-szlavón bán, 1540-ben országbíró, 1552-ben magyarországi főkapitány, majd 1554-től 1562-ig nádor lett.

Niño, Rodrigo V. Károly titkos ügynöke, diplomatája volt.

Nipszyc, Mikołaj (1483k.-1541) lengyel királyi titkár, udvarmester. Jól ismerte Magyarországot, hiszen a Fuggereket képviselve Mohács előtt egy évet töltött az országban. 1526-ban, I. Zsigmond követeként érkezett a frissen megválasztott magyar király, Szapolyai János udvarába.

Oeder, Wolfgang német gyalogos kapitány.

Opaliński, Sebastian (1485-1538) 1512-től poznani kanonok volt, majd 1523-tól szintén kanonokként szolgált Krakkóban. 1535-től haláláig gnieznói kanonok volt.

Orsini, Camillo Pardo (?-1553) az itáliai háborúk egyik ismert hadura volt, 1523-ban I. Ferenc oldalán részt vett a szicíliai partraszállásnál. 1527-ben Manoppellonál veszített Colonnával szemben. Az Orsini család manoppello-i vérvonala Camilloval megszakadt. Utolsó éveit Rómában töltötte.

Országh Ferenc (?-1526) nándorfehérvári bán volt II. Ulászló uralkodása idején, majd Gömör és Hont vármegyék főispánja, és II. Lajos egyik királyi kamarása.

Ozarowski, Sylvester lengyel királyi kamarás.

Paksy Balázs Mohács előestéjén győri püspök volt.

Paksy Gáspár már a Mohácsot megelőző korszakban Szapolyai János híve volt. Apja, Paksy Mihály, és nagybátyja, (V.) Gáspár 1515-ben Szapolyai oldalán estek el a zsarnói csatában. 1526-ban aradi főispán volt. Török Bálint rábeszélésére Ferdinándhoz csatlakozott. Unokaöccsei közül a győri püspöki címet viselő Balázs, és János — solti főispán, királyi tanácsos — a mohácsi csatában hősies halált haltak.

Parlai Ferenc (?-1533) szatmári várkapitány volt.

Pate, Richard (1500k.-1565) a Corpus Christi College-ban végzett, majd a francia fővárosban tanult. Hazatérve, 1526-tól Worceter főprépostja lett, majd az egyházmegye püspöke (1541-től). I. Erzsébet uralkodása első évében a Towerbe vetette, végül önként vállalt száműzetése során, Leuvenben halt meg.

III. Pál (Alessandro Farnese; 1468-1549) 1534-től haláláig vezette a katolikus egyházat.

Pekry Lajos (?-1552) délszláv származású nemesként a török hódítás elől keresett menedéket Magyarországon. Az 1506-ig sztenicsnyaki várnagy, majd szlavón vicebán és zágrábi ispán 1526 után Ferdinánd király híve volt. 1533-ban szolgálataiért megkapta a dunajeci várat és Liptóújvárat. Liptó és Árva főispánja is Pekry lett. 1535-ben fraknói kapitányként fogságba esett, de kivágta magát. 1537-ben Ferdinánd király lecsukatta a csúfos garai csatát követően (szóbeszéd szerint inkább azért, mert az uralkodót „fitos Pelbart”-nak nevezte.) Minden jószágát elvesztette.

Perényi Ferenc (1498k.-1526) Perényi nádor fia, 1519-től váradi püspök, valamint bihari ispán.

Perényi Péter (1502-1548), Perényi Imre nádor fia, már 17 éves korában temesi ispán, és Temesvár erősség várkapitánya volt. A király egyik koronaőre volt, a mohácsi csata után Szapolyaihoz pártolt, aki az erdélyi vajdai címmel jutalmazta hűségéért Perényit. Csakhamar azonban meghasonlott urával, és az ellenkirályhoz pártolt, aki Sárospatakot adományozta Perényinek. Nagy szerepe volt abban, hogy az ellenkirályt Magyarország királyává koronázták 1527-ben, hiszen ő menekítette ki újdonsült ura számára a Szent Koronát Szapolyai udvarából. 1529-ben Szapolyai fogságába került, de a király nem számolt le vele. 1532-ben Szülejmán fogatta el, a szultán fogságából csak fia, Ferenc túszul hagyásával szabadulhatott. János király halála után ismét Ferdinándhoz állt, ekkor lett kancellár. 1542-ben I. Ferdinánd fogta el, fogságából halála előtt szabadult.

Petrovics Péter (1485k.-1557) János király rokona volt. 1534-től temesi bánként szolgálta királyát, majd János halálát követően a fia, János Zsigmond egyik gyámja lett.

Péter (Petru Rareş; 1487k.-1546) moldvai vajda (1527-1538 és 1541-1546 között). Szapolyai János nagy ellenfele volt, többször kirabolta, felprédálta Erdélyt. A szultán Szapolyai segítségével lefogatta, és börtönbe záratta, de János király halálát követően ismét visszahelyezte őt vajdai méltóságába.

Piccolomini, Giovanni a Rómából Magyarországra küldött pápai vizsgálóbizottság egyik tagja volt.

Portugáliai Eleanor V. Károly nővére volt. A portugál király özvegyeként lett 1526-ban I. Ferenc francia király felesége.

Pozaka Pál (?-1534) budai vámos, akit Gritti kivégeztetett.

Pöstyéni Gergely Perényi Ferenc püspök tiszttartójaként kezdte pályafutását. Az 1505. évi országgyűlésen Csongrád vármegye követe, 1506-ban még csupán szekszárdi várnagy volt. 1521 után Mária királyné egyik legmegbízhatóbb embere lett. Mohács előtt a titokban működő „Kalandos Társaság” tagja voltannak ellenére, hogy Mária királyné közvetlen környezetéhez tartozott, Mohács után Szapolyai Jánoshoz pártolt, aki országbírónak nevezte ki. Egy ideig ő volt az új király vagyonkezelője, később kincstartója.

Ráskay Gáspár (?-1530k.) II. Lajos idején 1521-től egy évig kincstartó volt, majd 1525-ben temesi ispán. A mohácsi csata után Nógrád vármegye főispánjaként Szapolyai pártjára állt.

Reisenach, Eck von gyalogsági kapitány volt.

Révay István testvérével, Révay Ferenccel (1489-1553) együtt 1523-ban elnyerte a hűtlensége miatt kegyvesztett Bodó János javait. A mohácsi csatából megmenekült, és Perényi Péter a siklósi vár kapitányává tette meg. Mária királyné hosszú unszolásának eredményeképpen öccsével együtt Ferdinándhoz pártolt. 1528. szeptember 25-én Athinai Simon vereséget mért az általa vezetett lovascsapatra. 1530-ban Ferdinánd naszádoskapitánya volt. Visszavonult birtokára, és valamikor 1545 után halt meg (1545-ben még említette nevét a családi krónika).  Ferenc turóci ispán szép karriert futott be: előbb nádori titkár, majd nádori helytartó lett.

Rincón, Antonio (?-1541) a francia király spanyol származású diplomatája volt. V. Károly köröztette, végül 1541-ben elfogták, és hosszas kínvallatást követően a császár kivégeztette.

Roggendorf, Wilhelm von (1481-1541) 1527-ben járt először Magyarországon. 1529-ben ő volt a Burg védelmének egyik szervezője. Roggendorf 1540-ben (tíz év szünet után) főkapitányként tért vissza a magyar hadszíntérre. Budát ismét nem tudta elfoglalni. Sőt, 1541. augusztus elején éppen ebéd utáni pihenőjét tartotta, mikor egy a várból kilőtt, pályáját vesztett, lehulló ágyúgolyó eltalálta. Komáromba szállították, de nem tudtak segíteni rajta, és — nyilván belső vérzés miatt — Somorjánál meghalt.

Rorario, Girolamo (Hieronymus Rorarius; 1485-1556) itáliai humanista, VII. Kelemen pápa diplomatája volt.

Russell, Sir Giles Badisford és Dyngley parancsnoka volt.

Rynge, Hermann (némely levelekben Ryngk) német protestáns nemes, követ a speyeri birodalmi gyűlésen.

Salamanca, Gabriel von (1489k.-1539) Ferdinánd főherceg kancellárja és kincstartója volt 1521 és 1526 között.

Salm, Niklas (II.) Graf zu (1459-1530) a belgiumi Ober-Salmban született. Az 1487-es hadjáratban Albrecht von Sachsen főparancsnoksága alatt szembesülhetett legelőször a magyar hadviselés mikéntjével, mikor Hunyadi Mátyás portyázó könnyűlovasságával igyekezett szembeszállni. 1488-ban a lázadó Flandriát hódoltatta meg a császárnak, két évvel később pedig a székesfehérvári hadjáratban I. Miksa főhadparancsnoka volt. 1499-ben a svájci hadjárat seregében szolgált, majd 1504-ben Bajor területen állomásozott csapataival. 1506-ban ismét a magyar beavatkozás parancsnoka, 1508-1516 között pedig a velencei háború egyik tisztje volt. 1522-től egy évig Ferdinánd főherceg horvát-szlavón főhadparancsnoka volt. 1524-1525 között a főherceg által V. Károlynak küldött katonai kontingens főparancsnokaként harcolt Itáliában a franciák ellen. 1525-ben elfojtotta a stájer bányászfelkelést. Ferdinánd király állandó tanácsadója lett. Több ízben (1526., 1527. 1529-1530.) volt Magyarország főhadparancsnoka, 1528-1530 között pedig Alsó-Ausztria főkapitánya. 1529-ben Salm irányította Bécs védelmét a török csapatok ellenében. 1530. május 4-én — 71 éves korában — halt meg az alsó-ausztriai Marchegg várában.

Savenburger, Hans von Kázmér brandenburgi őrgróf testvére volt.

Savoyai Margit ld. Margit főhercegnő.

Sárffy Ferenc győri kanonok, várkapitány.

Sárkány Ambrus (1460k.-1526) pozsonyi, majd zalai ispánként kezdte pályafutását, mely egészen az országbíróságáig ívelt, mikor 1525-ben a hatvani országgyűlés letette e méltóságából.

Schepper, Cornelius a német-római császár diplomatája volt. 1533-1534 fordulóján járt Konstantinápolyban, erről az útjáról részletes beszámolót készített.

Serédy Gáspár (?-1550) II. Lajos uralkodása idején még csupán az alsópapság soraiban szolgált, 1525-től Mária királyné titkára. Szakított egyházi pályájával, Ferdinándhoz pártolt, és királya oldalán többször harcolt János király csapatai ellen. 1528-ban kinevezték kassai várkapitánynak. 1527-től haláláig a felső részek kapitánya volt.

Sforza, Giovanni (1466-1510) milánói herceg, felesége a híres Lucrezia Borgia volt.

Simonyi Ernő (1821-1882) országgyűlési képviselő, magántanár. Nemzetőrként és honvédként részt vett az 1848/49. évi szabadságharcban, Komáromnál az utolsók közt tette le a fegyvert. Londonba emigrált, Párizsban vegyészetet tanult. 1866-ban találkozott Kossuth-tal, majd a kiegyezést követően hazatért (1869.), és a Függetlenségi Párt tagja lett.

Sittich, Mark von Ems landsknecht egység parancsnoka, Georg von Frundsberggel harcolt Itáliában.

Słupecki, ? lengyel katonatiszt, sokali várnagy.

Solier, Charles de (1480k.-1535) francia követ, aki 1534-ben járt Londonban (Holbein portrét festett róla), és akit az angol királyi udvarnál csak Lord of Morette-nek neveztek.

Spinelli, Gasparo velencei követ, a dózse titkára volt.

Sprowa, Stanisław Bieck város és vár várnagya volt.

Stanley, Sir William (1435k.-1495) Thomas Stanley, Derby első earljének fia volt, aki tevékenyen vette ki részét a Rózsák Háborújából. VII. Henrik hűségére tért, és ezért jutalmul Lord Chamberlain lett, ám később felségsértés vádjával letartóztatták, és lefejezték.

Starkey, Thomas (1495k.-1538) humanista Oxfordban végzett, majd Páduában Aristotelés műveit tanulmányozta. 1536-ban publikálta An Exhortation to the People instructing them to Unity and Obedience címen az angol állam védelméről szóló művét. Hazatérte után előbb Lady Salisbury, majd a király káplánja lett.

Statileo János (?-1542)segesdi főesperes, felsőörsi, budai prépost, veszprémi kanonok, vikárius és királyi titkár volt II. Lajos király uralkodása alatt. A mohácsi csata után Szapolyai Jánoshoz pártolt. 1528-ban János király erdélyi püspökké nevezte ki.

Statileo Magdolna Beriszló Péter püspök édesanyja volt.

Statileo Mihály Statileo János püspök édesapja volt.

Stauber, Laurence angol érdekeket képviselő nürnbergi megbízott.

Stevyns, ? angol futár.

Strobl, Hans német tiszt.

Szabó János budai bíró.

Szalaházy Tamás veszprémi püspök.

Szalay László (1813-1864) jogtudós, politikus, történész.

Szalkai László (?-1526) alacsony sorból származott, a mohácsi csata előestéjén esztergomi érsek volt.

Szapolyai György (1496k.-1526) szepesi gróf, Szapolyai István nádor fia. 1500-tól haláláig Trencsén vármegye főispánja volt. Kiváló bajvívó hírében állt, 1515-ben ő lett a bécsújhelyi (nemzetközi) lovagi torna győztese. A mohácsi csatában a magyar hadsereg egyik fővezéreként vesztette életét.

Szapolyai János ld. I. János király.

Szerémi György (1490k.-1548 után) történetíró a Szerémségben született. A jobbágysorból származó gyermek Corvin János hercegnek szolgált. II. Lajos király udvari káplánja lett. Mohács után János királyhoz pártolt, majdnem minden jelentős eseményről tudott pletykákat, a történettudomány számára hasznos, ám sok esetben igen bizonytalan értékű információkat gyűjteni. Ezeket az eseményeket Verancsics Antal buzdítására írta le 1545-ben. Művében a Szapolyai családot János király halála után többször is nagy bűntettekkel vádolta (a legsúlyosabb vád a Hunyadi Mátyás és II. Lajos király ellen elkövetett politikai gyilkosság volt) — alaptalanul. Valószínű, hogy a János király ellen táplált gyűlölet alapja a Dózsa parasztháború Szerémi által sérelmezett leverésében, és az élete utolsó éveiben, a bécsi egyetemen eltöltött „diákoskodásában” keresendő.

Széchy Tamás (?-1526) Vas vármegye főispánja volt (1506-tól haláláig). Szekularizálta a szentgotthárdi cisztercita apátságot.

I. (Hódító v. Nagy) Szülejmán (1494-1566) török szultán (1520-1566).

Szydłowiecki, Krzysztof (1467-1532) a patinás Odrowaź-nemzetség leszármazottja. Krzysztof 14 testvére közül Mikołajt követve került a királyi udvarba, ahol a fiatal Zsigmond herceg mellett nőtt fel. Alkincstáros-ként megalapozta pénzügyi és politikai karrierjét. 1498-1501 között II. Ulászló (1490-1516) magyar király udvarmestere volt. 1506-ban — Zsigmond herceg lengyel királlyá történő beiktatása után — látványos felemelkedésnek indult a politikai ranglistán: 1509-ben sandomierzi várnagy, 1511-ben alkancellár, majd Maciej Drzewicki boroszlói püspök halálát követően 1515-ben (haláláig) Lengyelország kancellárja lett. Nagy szerepe volt az 1515-ös pozsonyi és bécsi Habsburg-Jagelló tárgyalások kivitelezésében.

Tahy János (?-1536) II. Lajos király uralkodása idején lett vránai perjel, mely címét haláláig megőrizte. Mohácsot megelőzően egy ideig jajcai, majd horvát-szlavón-dalmát bán volt. Mohács után János királyhoz pártolt, 1530-tól öt éven keresztül volt Szapolyai országos főkapitánya.

Tarnówski, Jan (1488-1561) tapasztalt hadvezér volt. Több ízben mért vereséget az orosz hadseregre (többek közt 1514-ben Orsza mellett). Amellett, hogy a lengyel hadsereget vezette, nagy műveltségéről is tanúbizonyságot tett János király előtt. 1528-ban ő fogadta be a menekülő magyar királyt és udvartartását tarnówi várába, mely közel feküdt Krakkóhoz. Szintén ez évben Petru moldvai vajda csapatait szétszórta Kamieniec Podolski közelében, s noha súlyosan megsebesült, a moldvaiak zsákmányát — melyet Erdély kirablásakor szekereken hoztak magukkal — megszerezte Jánosnak. A magyar király nem felejtette el Tarnówski több jótettét, ezért 1529-ben oltárt épített Tarnów városának templomában, és később is anyagilag támogatta a lengyel hadsereg vezetőjét. 1534-ben például a Łaski felségsértési ügyében eljáró Tarnówskinak adta a meggyilkolt Alvisio Gritti 40 ezer aranyra becsült pajzsát és buzogányát. Közreműködött Izabella és János király házasságának előkészítésében. I. Zsigmond király halálát követően a Habsburgokhoz való közeledést szorgalmazta.

Tayler, John jogot végzett, VIII. Henrik udvarában levéltárosként dolgozott. Egyébiránt Derby főesperese volt.

Theabold, Thomas (néhol Theabolde) angol követ, diplomata.

Thurn, Michael birodalmi lovaskapitány.

Thuróczy Miklós Ferdinánd király személynöke volt 1527-ig, amikor Révay Ferenc váltotta őt e poszton.

Thurzó Elek (1490k.-1543) a felvidéki bányák kitermelésének javításá-val, fejlesztésével kezdte pályafutását, s vérbeli pénzügyi szakember lett belőle. 1520-ban körmöci kamaragróf, királyi főkomornyik (cubicularius), majd kincstartó, királyi kamarás és tárnokmester volt. Szinte napi kapcsolatban állt a Fuggerekkel, és az ügyesen gazdálkodó Mária királynéval. Az 1525-ös hatvani országgyűlés sikkasztás vádjával perbe fogta. 1526-ban ő kapta meg a körmöcbányai királyi pénzverde felügyelői szerepkörét. A mohácsi csatát követően Máriához, majd Ferdinándhoz pártolt. Báthory István nádor halálát követően Ferdinánd király nem töltette be a nádori méltóságot, így Thurzó lett 1532-ben az ország helytartója.

Tiepolo, Niccoló velencei követ.

Tomicki, Piotr (1464-1535) Łodzban született. 1489-1493 között a krakkói egyetem filozófiai kurzusára járt, 1493-tól 1500-ig pedig a magyar diákok által is kedvelt Bolognában tanult és doktorált. Hazatérve Lengyelországba, először (1506-ban) a király titkos tanácsában vállalt szerepet, majd alkancellár lett. 1515-ben Szydłowiecki mellett elvitathatatlan érdemei voltak a Habsburg-Jagelló szerződés kivitelezésében, idővel azonban megváltozott politikai irányultsága, és 1525-re már a kancellár ellenfele lett. 1524-ben krakkói, egy évvel később poznańi püspök lett. Igyekezett a francia-velencei-török, és a Szapolyai János pártját képviselő magyar diplomácia érdekeit képviselni Lengyelországban. 1532-ben, Szydłowiecki halálát követően elnyerte a kancellári posztot. Az ő nevéhez fűződött az 1533-as lengyel-török megállapodás kivitelezése.

Tomori Pál (1475k.-1526) kalocsai érsek, a magyar hadsereg fővezére Mohácsnál. Bronemissza János oldalán kezdte pályafutását, Fogaras várkapitánya volt a 16. század fordulóján. 1506-ban elfojtotta a székelylázadást, 1514-ben pedig felszámolta Dózsa György egyik parasztvezérének alakulatát. 1514-1518 között munkácsi várnagy, majd 1518-tól budai várnagy lett. Családi okok miatt visszavonult a világi élettől, és 1520-ban belépett az esztergomi ferencesekhez. 1524-ben Adorján pápa kényszerítette rá a kalocsai érsekség vezetését, ami számára egyet jelentett a török elleni folyamatos határőrizettel.

Tornallyai Jakab (?-1532k.) tapasztalt pénzügyi szakember volt. II. Lajos uralkodása alatt 1516-tól a sójövedelmeket kezelő kamaraispánként szolgált, majd Mohács után János király hűségére tért. Nem csoda, hiszen korábban Szapolyai János szepesi főispán és erdélyi vajda nevelésére bízták Tornallyait, aki a Szapolyai család ígéretes, tehetséges familiárisává nőtte ki magát. 1526. november 24-én Dóczy Jánostól vette át a kincstartóságot. A cím mellé elnyerte a gömöri alispáni titulust is. 1530 végén vagy 1531 elején halt meg.

Török Bálint (1504-1550) 1521-ben, a nándorfehérvári erődítmény elvesztése miatt fej- és jószágvesztéssel sújtották, de királyi kegyelemmel felmentették a vádak alól. Habsburg Mária királyné familiárisa lett. A mohácsi csata után rövid ideig Szapolyai János mellé állt. 1528-1530 között az alsó részek kapitánya volt. A szultán foglyaként halt meg 1550 őszén Isztambulban.

Trankvil, Andreis (1490k.-1571, Tranquillus Andronicus) dalmát származású humanista, diplomata volt. Eleinte Jan Łaskinak, Szapolyai János barátjának, a gnieznói érseknek az apródja, majd János király szolgálatába állt. Előbb királyi titkár lett, több diplomáciai úton is részt vett, majd a kormányzó, Lodovico Gritti mellé került titkárnak. Kinevezték címzetes egri préposttá. Ferdinánd király 1535-ben fogságba ejtette, háromévnyi börtön után hűséget esküdött a Habsburg ellenkirálynak. 1539 és 1541 között Hieronim Łaski titkáraként szolgálta a Hofburg érdekeit külföldön, majd a nádorrá választott Nádasdy Tamás mellett bukkant fel, mint tanácsadó.

Trojanowski, ? lengyel katonatiszt.

Tudor Arthur walesi herceg (1486-1502), VII. Henrik angol király elsőszülött fia.

Tudor (Vérekezű) Mária királynő (Mary of Tudor, The Bloody; 1516-1558) Aragóniai Katalin és VIII. Henrik király leánya volt. Hányattatott gyermekkora volt, apja többször is kitagadta. VI. Edvárd korai halálát követően (1553) került az angol trónra, szakított apja és testvére protestáns szellemiségével, és (politikai gyilkosságok útján) rekatolizált. 1554-ben lépett házasságra V. Károly fiával, Fülöp spanyol királlyal.

Tuke, Sir Brian (1472k.-1545) VIII. Henrik királyi titkáraként kezdte pályafutását, 1510-ben Calais város és előretolt erődítmény tanácstagja. Jó kapcsolatot ápolt a kor nagy humanistáival, többek közt Erasmusszal. Szolgálatai jutalmául a király kincstartójává (Treasurer of the Chamber) nevezte ki, később Essex és Hertfordshire sheriffje lett. 1532-ben ő írta a Chaucer’s Canterbury Tales előszavát — lenyűgöző stílusérzékkel.

II. (Jagelló) Ulászló (1456-1516) magyar és cseh király (1490-1516).

Upton, Thomas VIII. Henrik király követe volt.

Vannes, Peter (1488k.-1563) humanista, 1517-ben lett Wolsey és VIII. Henrik személyi titkára.

Vaughan, James angol királyi főlovászmester volt.

Várday Pál (1483-1549) II. Lajos király uralkodása alatt szépen ívelt felfelé karrierje. Előbb óbudai prépost, majd 1519-től kincstartó lett. 1521-ben elnyerte a veszprémi püspök címet, két évvel később pedig egri püspökké nevezték ki, amely egyenes utat jelentett az érseki titulushoz. Szapolyai János — az egykori familiárisát — királlyá koronázását követően, 1526 novemberében nevezte ki esztergomi érsekké és főkancellárrá, miután a korábbi érsek, Szalkay László elesett a mohácsi csatában. 1527-ben, miután székhelyét, Esztergomot Ferdinánd király zsoldosai elfoglalták, a Habsburg-hű udvarhoz pártolt. Ferdinánd megerősítette esztergomi érsekségében, és ezután egy ideig a Hofburg érdekeit szolgálta. Szülejmán szultán azonban elfogatta őt, és ismét János király pártjára állította. János halálát követően végleg Ferdinánd hűségén maradt, 1542-1549 között Magyarország helytartója volt.

Velius, Ursinus (1493-1539) történetíró.

Vels, Leonhard Freiherr von (1497-1545) az itáliai háborúban — gyalogsági vezetőként — V. Károly császár seregében szolgált. 1527-ben lett I. Ferdinánd király kamarása és tanácsadója. A visegrádi fegyverszüneti tárgyaláson képviselte ura érdekeit. 1537-1538 között főhadparancsnok volt, részt vett a váradi béketárgyaláson.

Verancsics Antal (1506-1573) Padovában végezte tanulmányait, hazatérve János király pártján állt. Több európai királyi udvarban járt diplomataként ura nevében. János király halálát követően özvegye, Izabella királyné szűk környezetében tartózkodott, talán ezért sem volt jó viszonyban Fráter Györggyel. 1549-ben Ferdinándhoz pártolt, előbb pécsi, majd egri püspök lett. Húsz évvel pártütését követően esztergomi érsek lett, 1572-től pedig egy éven keresztül Verancsics volt a helytartó.

Vergil, Polydore (néhol Virgil; 1470k.-1555) itáliai történetíró volt, aki PV Castellensis néven publikálta műveit. Bolognában és Párizsban tanulta mesterségét.

Wallop, Sir John (1490k.-1551) az angol király udvarnoka, Sir Thomas Cheney jó barátja, Thomas Wolsey politikai ellenfele. Több diplomáciai küldetést is teljesített. 1540-től Calais kormányzója, 1543-ban az angol hadsereg egyik hadvezére az I. Ferenccel vívott háborúban.

Warham, William (1450 k.-1532) kánonjogot végzett, majd tanított Londonban és Oxfordban. 1494-től szolgált a királyi udvarban, ő adta össze Henrik herceget az özvegy Aragóniai Katalinnal. 1503-tól haláláig viselte az érseki címet, noha számtalanszor próbálták eltávolítani őt posztjáról. Kemény szavakkal ostorozta VIII. Henrik egyházi „reformját”.

Werbőczy István (1458-1541) nagy tudású diplomata, jogtudós volt. Előbb ítélőmester, majd 1516-1525 között személynök volt a királyi udvarban. Az 1514-es parasztháború leverését követően összeállította a Hármaskönyvet (Tripartitum), melyben rögzítette a magyar szokásjogot. II. Lajos uralkodása alatt rövid ideig kincstartó és nádor lett. Szapolyai János egyik legrendíthetetlenebb híve volt. I. János király kancellárja, Torna és Tolna vármegye ispánja lett. Többször is vállalt külhoni diplomáciai tevékenységet. 1541-ben, 83 éves korában állítólag megmérgezték.

West, Sir Clement VIII. Henrik máltai követe volt.

Wilamowski, Janusz 1539-ben Kameniec-Podołski-i püspök, királyi titkár. 1540 januárjában királya Ferdinándhoz küldte. A Hofburgból tovább ment Rómába.

Wingfield, Sir Robert (1470k.-1538) 1511-től az angol királyi tanács tagja, 1513-1520 között Calais marshalja, diplomata volt.

Wolsey, Thomas (1475k.-1530) alacsony származású, de igen tehetséges gyermekként került az egyház szárnyai alá. Előbb Lincoln dékánja, majd Tournai püspöke és York érseke lett. (Később Bath és Wells, Durham és Winchester püspöke.) 1515-től főkancellárként dolgozott, bíboros lett. 1529-ben (koncepciós) felségsértési perbe keveredett, egy évvel később, a bírósági tárgyalásra szállítása közben, rejtélyes körülmények között meghalt.

Wriothesley, Thomas (1501-1550) volt Southampton első earlje. Előbb királyi udvarmester, 1540-től titoknok, Thomas Cromwell jobb keze, majd VIII. Henrik életének utolsó kancellárja.

Wyatt, Sir Thomas (1503-1542) apjának, Sir Henry Wyatt-nek köszönhetően került be a londoni királyi udvarba, miután Cambridge-ben elvégezte tanulmányait. A Sacco di Roma idején éppen Rómában tartózkodott kiküldetésben, V. Károly katonái elfogták, de a börtönből megszökött. 1535-ben lovaggá ütötte a király, de már egy évvel később a Towerben pihent a Boleyn Annával folytatott szerelmi viszonya miatt. Thomas Cromwell közbenjárásának köszönhette életét, felmentették a vádak alól. Kiváló költeményeket írt.

Zrínyi Miklós (1508-1566) I. Ferdinánd délvidéki kapitánya volt a mohácsi csatát követően. 1557-től élete végéig tárnokmesterként szolgált, 1561-ben lett Szigetvár kapitánya, Tolna vármegye főispánja. Szigetvárnál hősi halált halt.

I. (Öreg) Zsigmond (1467-1548) lengyel, litván király (1506-1548).

Zsigmond Ágost (1520-1572) Zsigmond király fia, lengyel király (1548-1572).

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Névmutató a cikkekhez (M-Z)
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat