Minden kedves Olvasó, látogató figyelmét szeretném felhívni az alábbi, 2018 júniusában megjelent könyvre, amely egyszerre forrásközlés, az 1526. évi mohácsi eseménynek- és az esemény recepciójának elemzése.

 

Botlik Richárd - Illik Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető?

 

 

 

Illik Péter Mohács - Kánon, determinizmus, posztmodern című, nagy lélegzetű előszavával kezdődik a kötet. A szerző részletesen kifejti, hogy 2018-ban miért vállalkozik arra két fiatal történész, hogy a mohácsi csatáról írjon? Nincs Mohács évforduló. Ráadásul a két fiatal történész, a kötet szerzői ugyan végzettségüket tekintve történészek, de más területen dolgoznak. Akkor vajon mi a tétje a mohácsi csatának és értékelésének a szerzők és a hazai történészek számára? Erre keres válaszokat Illik Péter.

 

 

A kötet közli Brodarics István magyar kancellár és szerémi püspök leghitelesebb történetét a magyaroknak a törökökkel, Mohácsnál vívott ütközetéről. Mennyiben más ez a fordítás, mint a korábbi három? Egy Münchenben megtalált kézirat nyomtatott kiadására építkezik, tehát teljesen más utat jár be, mint az eddigi fordítások, amelyek Zsámboky közismert, 1568-ban kiadott nyomtatását közölték. A mohácsi csatát persze így sem nyertük meg, viszont jóval közelebb jutottunk Brodarics István eredeti műve, és ezzel együtt az ütközet rekonstruálásához. Sok apró részletet nem, vagy másként tudtunk. Ezekre derít fényt a kötetben szereplő Brodarics-fordítás.

 

A Brodarics-fordítás után a könyv egy olyan tanulmánnyal folytatódik, ami már 2012-ben elkészült, de csak a (virtuális) fiók - jelen esetben egy csinos pendrive - számára, mivel az előzetes ígéretek ellenére nem lehetett kiadni. Hat év elteltével azonban, az Unicus Műhely Kiadónak köszönhetően ez a tanulmány is megjelenik a kötetben. Címe: A Szapolyai-család és a Jagelló-dinasztia magyar-, cseh- és lengyelországi hatalmi vetélkedése a Mohács előtti évtized (1514-1526) angol diplomáciai iratai alapján.

 

A következő tanulmány 2017-ben már megjelent e-book formátumban, viszont a kötetben közölt Brodarics-fordítás miatt néhány adata elavult, javításra szorult. Ezért második, javított kiadásban, és ezúttal nyomtatásban is megjelenik Az 1526. évi mohácsi csata "árnyékseregei" című írás, a tanulmány végén egy 8 oldalas táblázattal, amely minden eddigieknél részletesebben és áttekinthetőbben bemutatja, hogy ki hol volt a mohácsi csata idején.

 

Botlik Richárd utolsó tanulmánya a lengyel-magyar turcica irodalommal foglalkozik. A cikk címe: A "védőbástyák" remekírói. Azt is vizsgálja a szerző, hogy mekkora elvi ellenállásba ütközött szövetségre lépni a török szultánnal. Vajon egy korabeli keresztény politikus, vagy a magyar és lengyel védőbástyák remekírói miként értékelték a kényes szituációt? Mint kiderül, a 16. században elfogadhatóbb, megemészthetőbb volt e kérdés, mint napjainkban: a 21. századi magyar történettudomány képtelen kitörni a - saját megállapítása szerint 1848-ból fakadó - bűvkörből, és ideológiai kirohanásoktól mentesen, tényként közölni a tényeket.

 

Illik Péter soron következő tanulmánya a hazai tankönyvek széles skáláját veszi górcső alá. Tanul tinó, avagy a mohácsi csata a hazai tankönyvekben című tanulmányában a szerző részletesen bemutatja azt, hogy az eseményt miképpen prezentálják a különféle tankönyvek. Izgalmas nyomozás ez, hiszen a tankönyv irodalom az egyik, ha nem a legjobb mindenkori leképezése egy adott kor felfogásának, közgondolkodásának. A szerző így arra is választ talált, hogy vajon milyen tankönyvek hatottak a felnövekvő történész nemzedékekre. Például miből tanulhatott egykor Nemeskürty István, aki a nagy vitát kiváltó és igen népszerű Ez történt Mohács után című monográfiájával kiváltotta a 20. századi történész szakma haragját és megvetését.

 

Végezetül szintén Illik Péternek A hazai történészek és Mohácsaik című tanulmányával zárul a kötet (pontosabban még az ezt követő utószóval és névmutatóval), amelyben a szerző teljes körképet ad arról, mi történt a Mohács-vita során, merre halad a rendszerváltás utáni hazai történettudomány Mohács-képe. A szerző, tanulmánya zárásaként alaposan utánajár annak is, hogy vajon mi történt Ortvay Tivadar A mohácsi csata elvesztésének okai és következményei című, 1910-ben kiadott kismonográfiájával, ami szinte nyom nélkül eltűnt a hazai történettudomány Mohács-képéből.

 

 

 

A 2018 júniusában megjelent kötetet szívből ajánljuk azoknak az Olvasóknak, akiket érdekel a mohácsi csata és a 16. századi történelem. A kötet teljes borítója megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

 

https://www.academia.edu/36581429/Moh%C3%A1csi_csata

 

Előjegyezhető, rendelhető:

https://unicusmuhely.iwk.hu/tortenelem--politika/

 

 

 

 

Oldal: MEGJELENT: A mohácsi csata (1526)
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat